A mesterséges intelligencia kihívásai a munkaerőpiacon
David Ricardo, a modern közgazdaságtan egyik alapítója már a 19. század elején felismerte, hogy a gépek hatása a munkaerőpiacra nem egyértelmű, és a technológia alkalmazásának módja, valamint a döntéshozók személye döntő jelentőségű. Daron Acemoglu és Simon Johnson, az MIT közgazdászprofesszorai szerint a mesterséges intelligencia hasonló kihívások elé állítja a jelenkori munkavállalókat.
David Ricardo a brit ipari forradalom idején személyesen tapasztalhatta meg a technológiai fejlődés hatásait a munkaerőpiacra. Az 1817-ben megjelent "A politikai gazdaságtan és az adózás alapelvei" című művében még pozitívan értékelte a gépek hatását, mondván, hogy nem csökkentik a munkaerő iránti igényt. Azonban a további fejlődés és a gőzzel hajtott szövőgépek megjelenése megváltoztatta a helyzetet, és Ricardo a korábbi optimizmusát felülírva, 1821-ben már arra figyelmeztetett, hogy a gépek képesek elvégezni az emberek munkáját, ami csökkenti a munkaerő iránti keresletet.
A mesterséges intelligencia korunkban is hasonló kihívásokat vet fel. A technológiai cégek vezetői ígéretes jövőképet vázolnak fel, ahol kevesebb stressz és több szabadidő jellemzi a munkahelyeket, de a valóságban sokan veszíthetik el jól fizető állásaikat, és kénytelenek lehetnek alacsonyabb bérért dolgozni. Az automatizálás és az algoritmusok egyre inkább átveszik azokat a feladatokat, amelyek korábban az emberek idejét és figyelmét kötötték le.
A generatív mesterséges intelligencia óriási lehetőségeket rejt magában, például a tudományos kutatás területén, de a jelenlegi tendencia az automatizálás és a munkavállalók helyettesítése felé mutat. Ez a túlzott automatizálás veszélyeivel jár, és a munkavállalók magánéletének csökkenéséhez vezethet.
A jövő azonban nem elkerülhetetlen, és a helyzet megváltoztatásához szükség lehet a mesterséges intelligenciáról szóló narratíva megváltoztatására, új szabályozások bevezetésére és új intézmények létrehozására. Ricardo tanulsága szerint a gépek hatása a munkaerőpiacra attól függ, hogyan alkalmazzák őket, és ki hozza meg a döntéseket. A technológiai iparban az innováció irányának megváltoztatása és a munkavállaló-barát mesterséges intelligencia megalkotása kulcsfontosságú lehet.
Daron Acemoglu és Simon Johnson, az MIT professzorai szerint az ipari forradalom idején szükséges volt a politikai reformokra a technológiai folyamatok irányának megváltoztatásához, és hasonló kihívásokkal nézünk szembe ma is.