A magyar gazdaság növekedési kilátásai
Elemzők szerint jelentős változásokra van szükség a kormány növekedési céljainak eléréséhez, miután éles csökkenést mutattak a GDP előrejelzések. Az ING Bank csökkentette a 2021-es GDP növekedési előrejelzését 2,2%-ról 1,5%-ra a gyenge április-júniusi adatok miatt.
A kormány eredetileg 4%-os növekedést ígért, majd ezt 3-4%-ra, aztán 2,5%-ra módosította, és nemrégiben 2%-ról beszélt. Azonban a GDP csupán 1,3%-kal nőtt a második negyedévben. Az elemzők kétségbe vonják a 2%-os növekedés elérhetőségét erős gazdasági fellendülés nélkül. A negatív hírek az európai iparágakból és a gazdasági bizonytalanság hatással vannak Magyarország gazdaságára. Mind a fogyasztók, mind a vállalatok óvatosak a kiadásokkal és beruházásokkal kapcsolatban. Az elemzők aggódnak amiatt, hogy az ipari alulteljesítés rövid távú visszaesés vagy strukturális probléma. Az év hátralévő részére vonatkozó kilátások bizonytalanok az európai gazdasági mutatók alapján.
A magyar gazdaság második negyedéves GDP-növekedése jelentősen elmaradt az elvárásoktól, ami miatt az elemzők megkérdőjelezik a tervezett 2,5%-os gazdasági növekedés elérhetőségét az idei évre. A gyenge GDP adatok befolyásolhatják a monetáris politikát és a költségvetési hiányt. A gazdaság negyedéves alapon 0,2%-kal zsugorodott a második negyedévben, az éves GDP növekedés pedig 1,5% volt. Az elemzők a korábbi negyedévhez képest 0,5%-os, az előző év azonos időszakához képest pedig 2,3%-os növekedést vártak. A gyenge külső kereslet és a beruházási tevékenység hiánya várhatóan gátolni fogja a gazdasági növekedést. A gazdasági és politikai feltételek bizonytalansága miatt a háztartások inkább takarékoskodnak, mintsem költenek. Az Erste Bank 2%-os, míg az MBH Bank 2025-re 4%-os növekedést jósol. A gyenge GDP növekedés problémákat okozhat a költségvetési hiánynál és korlátozhatja a kormány gazdaságélénkítő képességét.
Az elemzők szerint a magyar gazdaság stagnálása drasztikusan átalakította a jövőképét. Bár egy évvel ezelőtt volt a recesszió mélypontján, a statisztikai hivatal által ma reggel közzétett GDP adatok rosszabbak voltak a vártnál. A gazdaság a második negyedévben 0,2%-kal zsugorodott a várt 0,5%-os növekedés helyett, az előző év azonos időszakához képest pedig 1,3%-os növekedést mutatott a várt 1,5-2% helyett. A külső kereslet nem várható, hogy jelentősen megváltozik az európai iparágak, különösen Németország negatív hírei miatt. A magyar gazdaság érzi a hatást, a kecskeméti Mercedes gyár például 33%-kal csökkentette a termelést. A belső kereslet erősödése segíthetne, de a vállalkozások nem terveznek jelentős beruházásokat. A gazdaságpolitikai kiszámíthatatlanság miatt a döntéshozók inkább takarékoskodnak, mintsem beruháznak. Az állami szektor beruházási tevékenysége valószínűleg nem fog jelentős lökést adni a költségvetési konszolidációs szükségletek figyelembevételével. Az ING Bank szerint, jelentős változások nélkül, csak szerény, 1,5%-os gazdasági növekedést jósol az idei évre.
Az ING Bank vezető elemzője szerint a kormányzati kommunikációban jelzett idei évre várt 2,2-2,3 százalékos gazdasági növekedéshez nagyon erőteljes fellendülésnek kellene bekövetkeznie az év második felében. A magyar gazdaság már két éve inkább stagnál, vagy technikai recesszióban van. Az ipar hozzáadott értékének csökkenése fékezte a növekedést, és az ipari termelés idei évi adatai is kihívásokat mutatnak. A német gazdaság gyengélkedése, amely hazánk legnagyobb tőkebefektetője, továbbra is borús kilátásokat vetít előre, az Ifo intézet által közzétett adatok szerint az üzleti klímaindex 87 pontra süllyedt a júniusi 88,6 pontról. A magyar gazdaság túlságosan kiszolgáltatott a külső körülményeknek, és a belső kereslet – a reálbérek 9 hónapja tartó növekedése ellenére – képtelen ellensúlyozni a külső kereslet csökkenését. Az ING Bank – a részletes adatok megjelenéséig – az idei évre csupán 1,5 százalékos gazdasági növekedéssel számol.