A magyar gazdaság nemzetközi brandjei és kihívásai

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter gazdaságpolitikai stratégiájának egyik eleme a nemzetközi piacon elismert magyar brandek felépítésének szükségességét hangsúlyozza. A magyar vállalatok és márkák meghatározása nem egyszerű feladat, hiszen több szempontot is figyelembe kell venni, mint a tulajdonosi hátteret, a vezetést vagy a székhelyet.

A magyar gazdaságpolitika aktuális stratégiájában kiemelt szerepet kap a nemzetközi piacon elismert magyar brandek létrehozásának fontossága. A magyar vállalatok és márkák meghatározása azonban nem egyértelmű, hiszen több tényezőt is figyelembe kell venni, mint a tulajdonosi hátteret, a vezetést vagy a székhelyet. Egyes cégek, mint az OTP, a magyar vezetés és döntésközpont miatt magyarnak tekinthetők, míg mások, mint az Audi vagy a Robert Bosch, külföldi brandek magyar leányvállalataiként jelennek meg.

A magyar gazdaságban jelenleg 30 olyan vállalatot és márkát azonosítottak, amelyek export- vagy terjeszkedésképesek lehetnek, és már bizonyítottak a nemzetközi piacon vagy rendelkeznek ezzel a potenciállal. Ezek között megtalálhatók a 77 Elektronika, a Docler-csoport, a Wizz Air, a Pick, a Mol és az OTP is.

Szendrői Gábor, a Concorde MB Partners ügyvezetője szerint Magyarországon nem igazán vannak brandek, és a magyar fogyasztók sem becsülik meg eléggé a hazai márkákat. A BHG telefongyár vagy a Malév légitársaság sorsa is ezt támasztja alá, hiszen a fogyasztók inkább külföldi márkákat részesítettek előnyben. A magyar brandek nemzetközi ismertsége is korlátozott, például a Richter Gedeon gyógyszergyártó cég esetében, amelynek termékei számos országba eljutnak, de a márka nem ismert széles körben.

Lakatos Péter, a Videoton Holding társ-vezérigazgatója szerint a B2B szektorban különösen nehéz a nemzetközi terjeszkedés. A magyar mérnökök ugyan jól képviseltetik magukat a nemzetközi cégcsoportokban, de a magyar beszerzők és értékesítők kevésbé vannak jelen, ami hátrányt jelenthet. A magyar cégeknek a globális szerződések megkötése jelenthetne előrelépést, de ebben az elmúlt években nem történt jelentős előrelépés.

A magyar gazdaságpolitika és a kormányzati támogatások is befolyásolják a vállalatok nemzetközi sikerét. A politikai bekötöttség alapján döntött pályázatok és a külföldi versenytársaknak nyújtott támogatások torzíthatják a piacot. A magyar vállalkozók gyakran az állami segítségre támaszkodnak, ami hátráltathatja őket a nemzetközi versenyben való érvényesülésben.

A magyar cégek külföldi terjeszkedésének több útja is lehet, mint a külföldi értékesítés vagy a külpiaci terjeszkedés. Szendrői Gábor szerint az exportsikereknek három alapvető paramétere van: a saját értékesítés/disztribúció kiépítése, a speciális technológiai tudás és a széles körben felismerhető márkanév.

Végül felmerül a kérdés, hogy a politikának milyen szerepe van a magyar cégek nemzetközi sikerében. Egyesek szerint a nemzetgazdasági miniszternek, mint Nagy Mártonnak, szerepet kell vállalnia a brandépítésben, míg mások szerint ez nem a politikusok feladata. Az állami támogatások és programok hatékonysága még kérdéses, de már vannak minták arra, hogy ezek hogyan befolyásolhatják a vállalatok sikerét.