Magyarországon is érezzük a közel-keleti konfliktus következményeit

Izrael bejelentése, miszerint válaszcsapást mérnek Iránra, nyugtalanná tette a befektetőket, így kedden a tőzsdék – köztük a hazai is – lefelé fordultak, tartva a közel-keleti konfliktus eszkalálódásától – jelezte az Indexnek Horváth Gergely.

A Makronóm Intézet elemzője rámutatott, hogy a nemzetközi befektetői hangulatra különösen érzékeny blue chipek közül egyedül a Magyar Telekom tudott árfolyam-emelkedést felmutatni, míg az OTP, a MOL és a Richter egyaránt jelentős mínuszokat szedett össze a hét folyamán – magával rántva a BUX indexet is. A forint is jelentős gyengülést szenvedett el a héten az euróval és a dollárral szemben, amelyben a háborús konfliktusnak főszerep jutott. A hetet a forint a 392-es szinten kezdte az euróval szemben, azonban az árfolyam már hétfő délelőttől gyengülni kezdett.

A forint gyengülésében a közel-keleti konfliktus nyomán kialakuló kedvezőtlen nemzetközi hangulat játszhatott szerepet, amely jellemzően a feltörekvő piacokat sújtja, tekintve, hogy a lengyel zloty is vesztett értékéből az euró ellenében. Molnár Dániel, a Makronóm Intézet elemzője rámutatott, hogy kedden tovább gyengült a forint árfolyama az euróval szemben a 395-ös szintre.

Az árfolyamot nem segítette, hogy az euró továbbra sem tud erősödni a dollárral szemben a Fed egyre későbbre tolódó monetáris lazítása nyomán, így pedig a forint tavaly október eleje óta nem látott szintre, 372 fölé gyengült a dollárral szemben. Szerdán délelőtt a jegybank szóbeli intervenciója hozott átmeneti változást. Kuti Zsolt, a Magyar Nemzeti Bank vezető közgazdásza egy interjúban kiemelte, hogy a forint árfolyamának a szerepe felértékelődött a jegybank számára a pénzügyi piacok stabilitása szempontjából, bár árfolyamcélja továbbra sincs a monetáris politikának. A bejelentés hatására a forint a 393-as szint alá erősödött vissza az euróval szemben.

A KSH a jövő héten több olyan statisztikát is közöl, amely hatással lehet a forint árfolyamára: szerdán a keresetek februári alakulását, míg pénteken a foglalkoztatottság és munkanélküliség márciusi számait ismerhetjük meg. A befektetők elsősorban az MNB-re figyelnek majd idehaza: kedden tartja ugyanis kamatdöntő ülését a jegybank. A Makronóm Intézet az elmúlt időszak kommunikációja alapján 50 bázispontos kamatvágásra számít.

Az európai gázár az irányadónak számító TTF holland gáztőzsdén a legközelebbi, májusi határidőre előző hét péntek reggel megawattóránként 30,69 eurón állt, ezen a héten péntek délutánra pedig 31 euróra emelkedett. Az északi-tengeri Brent típusú olaj ára az előző hét péntek délutáni hordónkénti 91,00 dollárról e hét péntek délutánra csökkent – 87,26 dollárra. Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára az Indexnek az árváltozásokkal kapcsolatban elmondta, az olajárakon nem érezhető az iráni dróntámadás, hiszen a piac azt korábban beárazta. Szerinte a jelenlegi üzemanyagárak változása mögött szezonális hatások húzódnak meg. Természetesen ez nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy egy esetleges izraeli válaszcsapás az egekbe lőheti az olajárfolyamot.

A jövő hét főbb gazdasági eseményei: