24 ezer magyar kap 600 ezer forintnál magasabb nyugdíjat

A Központi Statisztikai Hivatal friss statisztikái szerint 2024 elején megfordult a tendencia, és növekedett a nyugdíjrendszer által eltartottak aránya a magyar társadalomban.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján az öregségi nyugdíjban részesülők száma az elmúlt 12 év során viszonylag stabil maradt, mindig körülbelül 2 millió fő körül mozgott. Ugyanakkor csökkenést mutatott az életkoron alapuló ellátásban és a megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásban részesülők száma. A társadalmon belüli ellátottak aránya 2012-ben 29,4 százalék volt, ami 2023-ra 25,1 százalékra csökkent, azonban 2024 elejére enyhe emelkedést, 25,3 százalékot mutatott.

A KSH által közzétett adatok szerint a nyugdíjban részesülők jelentős része 120 ezer és 300 ezer forint közötti összeget kap havonta. Körülbelül 200 ezer ember kap 100 ezer forint alatti nyugdíjat, akik közül sokan külföldön szerzett jogosultságok mellett résznyugdíjban részesülnek. Ezzel szemben 24 475 magyar állampolgár rendelkezik 600 ezer forintnál magasabb nyugdíjjal.

A nemek közötti különbségeket vizsgálva megállapítható, hogy 400 ezer forint alatti nyugdíjban több nő részesül, mint férfi, míg 400 ezer forint feletti nyugdíj esetében a férfiak vannak többségben. Ennek oka részben a fizetések közötti különbségek, valamint az, hogy a férfiak általában tovább dolgoznak, így magasabb szorzókkal számolnak számukra nyugdíjat.

A külföldön élő magyar nyugdíjasokra vonatkozóan a KSH jelentése szerint 2024 elején 49 ezer ember kapott Magyarországról nyugdíjat vagy egyéb ellátást, melynek 74 százaléka öregségi nyugdíj volt. A külföldön élő magyar nyugdíjasok mellett ide tartoznak azok a külföldiek is, akik Magyarországon dolgoztak és nyugdíjjárulékot fizettek, majd visszaköltöztek szülőhazájukba. A legtöbb magyar nyugdíjat Németországban, Ukrajnában, Ausztriában és Szlovákiában élők kapják. A külföldre folyósított ellátások átlagos összege alacsonyabb a belföldinél, mivel a több országban szerzett szolgálati idő esetén az érintett országok arányosan osztják meg a nyugdíjterheket.