Az építőipar forgalmi dugója

A 2022-es háborús és inflációs válság után nem egészen két évvel, bár adottak lennének a feltételek a magyar építőipar és a lakásépítések fellendüléséhez, az ágazati szereplők és szakértők szerint 2024-ben és 2025-ben is kevesebb lakás fog elkészülni, mint 2023-ban.

2022 abszolút csúcsév volt a magyar építőanyag-forgalomban, de 2023 már sokéves mélypontot jelentett. A piaci szereplők szerint hosszú lesz a kilábalás, annak ellenére, hogy a külső körülmények javultak. A 2023-ban átadott 18 ezer lakás után 2024-ben és 2025-ben a becslések szerint közelebb leszünk a 10 ezerhez, mint a békeévekben megszokott 20 ezerhez. A szektorban több tízezer munkahely szűnt meg, és a szakemberek egy része külföldön keresi a boldogulást. A hazai lakásállomány megújításához évente legalább 25-30 ezer lakás átadása lenne szükséges, de ebből most hosszú távon elveszítünk 3-4 évet.

2022 a Covid utáni fellendülés éve volt, az elhalasztott beruházási igények és az ideális külső körülmények, mint az adóvisszatérítés, állami támogatások, alacsony kamatok és az olcsó építőanyagok, felfutást eredményeztek. Azonban a gyors lassulás, lassú gyorsulás problémája, amit az autópálya-üzemeltetésben STAU jelenségként ismernek, az építőiparban is megjelent. A beruházások, amelyek 2022-ben elkezdődtek, már korábban, akár 2020-ban is megfogalmazódtak a fejekben.

Az orosz-ukrán háború azonban átírta a feltételeket: az energiaárak megugrottak, az ellátási láncok szakadoztak, az építőanyagárak és a kamatszint emelkedtek, az állam kivonult a támogatásból. Aki eljutott a beruházások megkezdéséig, az küzdött az építkezés befejezéséért. Az ő kitartásuk eredményezte a 2023-ban átadott 18 000 újlakást, de új építkezések alig kezdődtek. Az Újház Zrt. adatai szerint az építkezések megkezdésekor leginkább használt falazóanyagok forgalma 43 százalékkal esett vissza 2023-ban.

2024-re az építőanyagárak csökkenése és a beszerzési láncok helyreállása mellett a kamatok is csökkenésnek indultak, és bevezetésre került a CSOK Plusz, valamint a lakossági energiahatékonysági támogatás. Azonban a felkészülés és a gondolkodás terén legalább egy-másfél éves hátrányban vagyunk. A tervezésnek, engedélyeztetésnek, finanszírozás előteremtésének és az infrastruktúra kialakításának már tavaly meg kellett volna kezdődnie, de ennek nincs nyoma. Az építési engedélyek és bejelentések száma a mélyponton van, és a bankok által jóváhagyott építési hitelek összege is messze van a korábbi csúcsoktól.

Az állami támogatások szerepe fontos a folyamatokban, a szakma a hosszú távú kiszámíthatóságot álmodja meg. A gyártók és kereskedők a június-júliusi rohamra készülnek, de a felkészülés cash-flow igényes, és a költségek egy kiszárított szektorra terhelődnek. A piacot jelenleg a kivárás jellemzi. Az államnak van lehetősége az átmeneti kilengések enyhítésére, például a májusi építőanyag-számlák elszámolhatóságával az energiahatékonysági program keretében, de a támogatási politika csak akkor hatékony, ha az ágazat működési sajátosságait is figyelembe veszi.