A Balásy-cégbirodalom áremelése: 17,6 százalékos növekedés a kommunikációs szolgáltatásokban
A Nemzeti Kommunikációs Hivatal engedélyezte a Balásy Gyula vezette cégcsoportnak, hogy a tavalyi infláció mértékében, 17,6 százalékkal emelje meg a szolgáltatásainak árait.
Balásy Gyula cégcsoportja, amely a Lounge Group néven is ismert, a Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) keretmegállapodása alapján jogosult az infláció mértékének megfelelő áremelésre. A cégcsoport a KSH által közzétett inflációs adatokra és a forint-euró árfolyam változására hivatkozva kérte az árak emelését, amit az NKOH, Rogán Antal vezetése alatt álló Miniszterelnöki Kabinetiroda felügyelete mellett, elfogadott.
A Lounge Group 2018 óta dominál az állami kommunikációs és rendezvényszervezési piacán, miután a kormány központosította az állami kommunikációt, és a NKOH-n keresztül csak egy cégcsoporttal kötöttek szerződést a kommunikációs feladatokra.
A G7 összesítése szerint 2015 és 2023 között az állami szektorban 1360 milliárd forint értékben kötöttek megállapodásokat kommunikációs és rendezvényszervezési feladatokra, melynek jelentős része, csaknem 1000 milliárd forint, a Balásy-cégekhez került. 2022-ben a kommunikációs költés mintegy 570 milliárd forintja közül 310 milliárd forintot a "Rogán-művek" szerződtek le.
A Balásy-cégek összesített árbevétele 2022-re 186 milliárd forintra nőtt, és a közbeszerzési adatok alapján 2023-ban akár a 280 milliárd forintot is elérheti. A cégcsoport profitja 2022-ben 26 milliárd forint volt, és 2014 és 2023 között összességében 67 milliárd forint adózott eredményt érték el, ami kétszámjegyű, 11 százalékos profitrátának felel meg. A cégcsoportnak 2016 óta több mint 44 milliárd forintos adózott nyeresége volt.
A Lounge Group nem válaszolt arra a kérdésre, hogy mekkora szerződési keretösszeget és hány szervezetet érint az áremelés, de hangsúlyozták, hogy a szerződés szigorúan szabályozza az árkorrekció kérésének módját. A tavalyi inflációnak megfelelő áremelés valamennyi a Lounge szolgáltatásait igénybe vevő állami szervezetet érinti.
A 17,6 százalékos áremelés a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szerint összhangban van az előző évi inflációhoz igazított automatikus díjkorrekció gyakorlatával, amely a lakossági bankolás és a távközlési szolgáltatások területén is alkalmazott. A Magyar Nemzeti Bank azonban kritikusan szemléli ezt a gyakorlatot, mivel az infláció leszorítása ellen hat.
Magyar Péter, a Diákhitel Központ egykori vezetője szerint a Balásy-cégek túlárazott megbízásokat kínáltak, amelyeket csak politikai nyomásra kellett elfogadnia. Polt Péter legfőbb ügyész nyomozást indított a cégcsoport árazási módszerei nyomán, amelyet Vadai Ágnes DK-s országgyűlési képviselő kérdései váltottak ki. A Szabad Európa részletes cikkben mutatta be, hogyan árazza túl a cégcsoport az állami szervekkel kötött szerződéseit, és hogyan adnak le abszurd tételeket tartalmazó árajánlatokat, amelyeket az állami szervek aztán rendre elfogadnak. A Nemzeti Nyomozó Iroda hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt rendelt el nyomozást Balásy cégeinek egyes, túlárazottnak tűnő szerződései miatt.
A Lounge Group közleményében azt állította, hogy a Diákhitel Központ egykori vezetőjétől vagy más kollégájától nem érkezett kifogás az elvégzett munkákkal kapcsolatban, és szerintük a jóváhagyott árak megfelelnek a piacon alkalmazottaknak. A 24.hu szerint azonban a Diákhitel Központot vezető Magyar Péter, Varga Judit exférje szerint három-hatszoros túlárazás volt a jellemző a kormányzati kommunikációs költésekre.
