Eurobarometer: A magyarok több mint háromnegyede hasznosnak tartja az EU-tagságot

A legfrissebb, szerdán közzétett Eurobarometer felmérés eredményei szerint a magyarok véleménye az Európai Unióról az elmúlt hat hónapban javult és romlott is. A képviselő, EU-szerte elvégzett közvélemény-kutatás szerint idén február-márciusban a magyarok 46 százaléka vélekedett pozitívan az EU-ról – ez öt százalékponttal több, mint tavaly ősszel.

A felmérés szerint az EU átlagában a pozitívan vélekedő válaszadók aránya a legmagasabb, mióta 2011-ben elkezdték a felméréseket: 41 százalék. Ez az első alkalom, hogy relatív többségben vannak a semlegesekkel szemben – bár csak egy százalékponttal.

A felmérés nemcsak az EU-ról alkotott véleményeket vizsgálta, hanem az EU-tagságról is.

A magyarok 77 százaléka gondolja úgy, hogy az EU-tagság hasznos, ami az EU átlaga felett van és 4 százalékponttal magasabb, mint hat hónappal ezelőtt.

Ez az arány még a jobboldalinak tartott válaszadók körében is 70 százalék. A magyar demokrácia működésével 47 százalék elégedett, míg az EU működésével 55 százalék. Az előbbi jóval az EU átlaga alatt van, az utóbbi kissé felette, ami azt eredményezi, hogy bár az EU-ban a tagállamok demokráciáját jobbnak ítélik meg, a magyarok az EU demokráciáját jobbnak tartják, mint a hazait.

Eközben az EU-ban való szavunk súlyát illetően – legyen szó állampolgárként vagy tagállamként való befolyásról – jóval az átlag alatt vagyunk, de itt is jelentős javulás tapasztalható az elmúlt hat hónaphoz képest. Hasonló a helyzet az egyéni befolyásunkkal kapcsolatban az ország ügyeire, de itt alig van változás az őszi adatokhoz képest.

A képet tovább árnyalja, hogy a felmérés az EU több problémájának kezelésére is kitért, és a magyarok többsége minden területen elégedetlen. Az EU-ban is hasonló a helyzet, kivéve a Covid-19 járványt. Magyarországon a migráció kezelésével (70 százalék) és az Ukrajnát érintő orosz megszállással (64 százalék) kapcsolatos elégedetlenség a legmagasabb. A Covid-19, a klímaváltozás és a Brexit kérdésében az elégedettek és elégedetlenek közötti különbség viszonylag kicsi, 4 és 6 százalék közötti.

A júniusi EP-választások előtti legutóbbi Eurobarometer felmérés szerint a magyarok jobban tájékozottak a szavazás időpontjáról, mint az EU többi államának átlagpolgárai.

Ennek ellenére a megkérdezettek majdnem fele csak azt találta ki, hogy az idén lesz, a hónapot sem találták el, és alig egyötödük tudta, hogy június 9-én kerül megrendezésre. Az EP-választások iránti érdeklődés is magasabb Magyarországon, mint az EU-ban, a megkérdezett magyarok majdnem kétharmada válaszolt pozitívan, ami 15 százalékpontos javulást jelent fél év alatt. A szavazás fontosságát illetően nagyjából az EU átlagával megegyező, 51 százalék értékelte 8 vagy annál magasabbra a 10-es skálán.

Hétből tíz válaszadó valószínűleg szavazni fog. Az EP ebből az adatból számított várható részvételi arányt, összehasonlítva az öt évvel ezelőtti azonos kérdésre adott válasszal és a ténylegesen megjelent szavazók számával. Ennek eredményeként Magyarországra 43 százalékot jósoltak, de ez valószínűleg tovább nő majd, mivel az önkormányzati választásokat is ugyanazon a napon tartják.

A kampánytémák közül, amelyeket a magyar válaszadók prioritásnak tartanak, a közegészségügy áll az első helyen 39 százalékkal, az EU-ban a második helyen. A gazdaság is kiemelkedik, és annak ellenére, hogy az EU átlagához képest alacsony a munkanélküliség, a munkahelyteremtés szorosan a második 38 százalékkal. Európa jövője a harmadik, az igazságszolgáltatás az ötödik helyen áll, bár ezek csak valahol az EU tagállamainak átlaga körül helyezkednek el. A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem ezek között helyezkedik el, míg az EU-ban ez áll a lista élén. A migráció (23 százalék) még olyan kérdések mögött van, mint a klímaváltozás kezelése, bár ez most változhat, mivel a Migrációs és Menekültügyi Paktum elfogadása a végső szakaszban van, és a kormány ezt kommunikációjában hangsúlyozni kívánja.

A felmérés azt mutatja, hogy a magyar kormány az Európai Parlamenttel kapcsolatos üzenete, miszerint az EP hatáskörét csökkenteni kellene és a 1979 előtti rendszert kellene visszaállítani, így megszüntetve az EP-képviselők közvetlen választását, nem igazán hatott át. A megkérdezett magyarok 56 százaléka nagyobb szerepet adna az EP-képviselőknek, míg 32 százalékuk csökkentené a szerepüket – az előbbi az EU tagállamainak átlagával összhangban van, míg az utóbbi kissé magasabb, mint máshol. Magyarországon a válaszadók 46 százaléka vélekedik pozitívan az EU intézményéről, ami több mint 10 százalékpontos javulást jelent fél év alatt. 39 százalék semleges és 14 százalék negatív. Minél képzettebb és fiatalabb valaki, annál jobb a véleménye az EP-ről.

Orbán Viktor miniszterelnök a Nemzeti Konzervatív Konferencián (NATCON) elmondott beszédében kifejtette, hogy örül annak, hogy még mindig szólhatnak Brüsszelben. Az eseményt csak a harmadik választott helyszínen tudták megtartani, de az első napon a helyi polgármester betiltotta a rendezvényt, amit később egy bíróság felfüggesztett, így a program második napja zavartalanul folytatódhatott. A miniszterelnök szerint az EP-választásokon, ha egy vezetést rossznak találnak, azt le kell cserélni, és ez a vezetés rossz. Az európai gazdák szenvednek, a migráció kezelése rosszabb, mint valaha, és a szankciók nem állították meg a háborút, így új vezetésre van szükség.

Orbán hozzátette, hogy a keresztény civilizációban élni a legjobb dolog, és nem kellene feladni, de az iszlám civilizáció is értékes. A migráció tétje az, hogy milyen civilizáció lesz Európában, és nem kényszeríthetünk senkit semmilyen vallás követésére. A miniszterelnök szerint Magyarországon lassan növekszik a gyermekvállalási vágy, és azt mondta, hogy "próbáljuk támogatni a családokat, meggyőzni a fiatalokat, hogy a családalapítás jó dolog".

A lap szerint Putyinról kérdezve Orbán a "szövetség" kifejezést túl erősnek tartotta, de nem kíván lemondani a jó gazdasági kapcsolatokról. Nem akar közös határt Oroszországgal, "tiszteletben tartjuk Ukrajna szuverenitását és nemzetközi jogait", de az ország "ma csak a Nyugat protektorátusa", és hozzátette, hogy "ez nem a magyarok háborúja".

Az Izraellel kapcsolatosan Orbán elmondta, hogy a 200 000 magyar származású izraeli miatt Izrael "nem csak geopolitikai kérdés számunkra", továbbá Európa egyik legnagyobb zsidó közössége él Budapesten. Benjamin Netanyahu miniszterelnököt "nagyszerű vezetőnek" nevezte, és Isten által adott bölcsességet kívánt neki a helyzet megoldásához, remélve, hogy a háború nem terjed ki.

A miniszterelnök részt vett egy vitában az Európai Parlamentben is, ahol kifejtette, hogy a jelenlegi EU-vezetés kudarcot vallott a migráció kezelésében, a zöld átmenetben és az járvány utáni helyreállításban. Az ECR csoport által rendezett vitán Soros György közel egy évtizeddel ezelőtti cikkére hivatkozva azt mondta, hogy még mindig egy "szervezett bandával" küzdünk, amelyet a milliárdos vezet, és aki szerinte évente egymillió migránst akar Európába hozni.

Az MTI szerint az EU Migrációs és Menekültügyi Paktumával kapcsolatban, amelynek elfogadása közel van, Orbán kedden azt mondta, hogy a kérdés kulcsa az, hogy a feldolgozás alatt álló személyek hol tartózkodjanak. "Ha nincs bátorságunk kimondani, hogy mindenki maradjon a határokon kívül, amíg döntést nem hoznak az ügyében, akkor bármilyen más döntés, amit hozunk, nem fog működni".