A holokauszt-kárpótlás és az antiszemitizmus kapcsolata Magyarországon
A holokauszt emlékezete és annak kárpótlása központi szerepet játszik a közép- és kelet-európai antiszemita diskurzusokban, különösen Magyarországon, ahol a témához kapcsolódó feszültségek és téveszmék táptalajt adnak az ellenséges megnyilvánulásoknak.
A holokauszt-kárpótlás kérdése régóta foglalkoztatja a magyar társadalmat, hiszen már 1947-ben, a párizsi békeszerződés aláírásakor vállalta az ország a károsultak jóvátételét. A rendszerváltás után került ismét előtérbe a kárpótlás rendezése, amelynek eredményeként 1997-ben jött létre a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök), kezdetét véve ezzel a kárpótlási folyamatnak.
A téma legutóbb 2020 környékén került ismét a közbeszéd középpontjába, amikor az amerikai külügyminisztérium jelentése bírálta az európai országokat a holokauszt-kárpótlások késlekedése miatt. A kárpótlások ügye az antiszemita közbeszédben is visszatérően felbukkan, ahol gyakran túlbecsülik jelentőségüket. Egy 2022 nyarán történt esetben például a Mi Hazánk országgyűlési képviselője indítványt nyújtott be a kárpótlás emelésének költségvetésből való kivételére, „Elég volt a vég nélküli holokauszt-kárpótlásokból!” indoklással.
Az IDEA Intézet kutatása online diskurzusok elemzésével vizsgálta a holokauszt-kárpótlás kapcsán felbukkanó antiszemita narratívákat. A kutatók a teljes magyar online teret elemezték, beleértve a social media felületeket, blogokat, fórumokat és online médiumokat. A kutatás során összesen 47 212 releváns említést azonosítottak, melyek gyakran összekapcsolták a holokauszt-kárpótlást negatív véleményekkel és antiszemita tartalmakkal.
A diskurzusokban két fő narratíva dominált: egyrészt a kárpótlást a zsidók vélt inkorrekt attitűdjével hozták összefüggésbe, másrészt a kettős mércét emlegették, mivel más csoportok kárpótlásáról nem hallottak vagy nem is tudtak. A kárpótlás jogosságát és körülményeit firtató beszélgetések során felmerült az emberéletek pénzbeli juttatással való kárpótlásának értelme, és a szervezetek szerepe a folyamatban. A tévhit, hogy más károsultak nem kapnak kárpótlást, vagy a zsidók felelősségének társadalmi párbeszéd hiánya, továbbá a kárpótlások kifizetésével kapcsolatos téveszmék is gyakran előkerültek.
A kárpótlás kapcsán a cionizmus kritikája is megjelenik, ahol az összeesküvés-elméletek a kárpótlások jogtalanságát hivatottak alátámasztani. Ezek szerint a holokauszt-kárpótlás a zsidók világuralmi törekvéseit szolgálja ki, és gazdasági befolyásukon keresztül biztosítják ennek lobbiját.
A holokauszt-kárpótlás témájának vizsgálata rámutat az információhiányra és a tévhitekre, amelyek az antiszemita megnyilvánulások erősödésének adnak alapot. A társadalmi párbeszéd megrekedése és a bizonytalanságok ellenérzéseket szülnek, ezért fontos lenne a tények és a folyamatok jobb kommunikálása és átláthatósága.
: Báldy Barbara és Sütő Anna, az IDEA Intézet kutatói
