Józsefvárosi lakásprojekt veszélyben az állami kisajátítás miatt
Egy 9 milliárd forintos bérlakás-felújítási program kerülhet veszélybe Józsefvárosban, mivel az állam kisajátítaná az ingatlanokat a Nemzeti Közszolgálati Egyetem új tanárképzésének céljából. A DIÓ2030 projekt keretében megfizethető, energia-hatékony bérlakásokat hoznának létre, de az állami tervek keresztülhúzhatják a fejlesztést.
A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Csák János kulturális miniszter által jegyzett salátatörvény értelmében a kormány józsefvárosi önkormányzati bérházakat sajátítana ki, amelyek a DIÓ2030 fejlesztési koncepció részét képezik. A józsefvárosi képviselő-testület által tavaly szeptemberben elfogadott tervek szerint a Diószegi Sámuel utcai bérházakat újítanák fel, hogy jó minőségű lakásokat biztosítsanak a rászorulóknak. Az állami kisajátítás azonban veszélyezteti a programot, amelynek részleteiről még kevés információ áll rendelkezésre.
A hír váratlanul érte a józsefvárosi önkormányzatot, amely csak a Telex érdeklődésére szembesült a kormányzati szándékokkal. Pikó András polgármester szerint a kisajátítás miatt 200 család lakhatása válik bizonytalanná, és az önkormányzatnak nincs elegendő cserelakása az érintettek számára. A törvénytervezet szerint október végéig kellene megoldani a bérlők elhelyezését.
A polgármester nyílt levélben fordult Csák Jánoshoz és az NKE rektorához, meghívva őket az április 17-ére tervezett lakógyűlésre. Tüntetés és online petíció is indult az ügyben. Az NKE csak annyit közölt, hogy a campusbővítés során senki nem kerül utcára.
A Pikó András vezette önkormányzat a lakhatási szegénység kezelését tűzte ki célul, amely Józsefvárosban is komoly probléma. A kerületben 4000 bérlakás és 126 lakóház található, amelyek közül sok rossz állapotban van. Az önkormányzat már több mint 130 lakást újított fel, és jelenleg is 33 lakás felújítása zajlik. A DIÓ2030 projekt keretében hasonló felújításokat terveznek, csak nagyobb léptékben.
A Diószegi Sámuel utcai bérházak közül több olyan van, amelyeket nem éri meg felújítani, ezért bontanák le őket. A hat bérházban összesen 161 család él, és a lakások közel fele üresen áll. A felújítás során a lakásokat összevonnák, és 118 darab összkomfortos lakást hoznának létre, amelyek egy részét értékesítenék.
A felújítás részeként a pincétől a padlásig megújulnának az épületek, hőszigetelést, nyílászáró-cserét végeznének, és a gázfűtést hőszivattyúval, napelemekkel, valamint geotermikus energiával váltanák ki. A tervek szerint a felújított lakások energia-hatékonyak és átlagos méretüknél jelentősen nagyobbak lennének.
A projekt finanszírozásához az önkormányzat eladná a bontások után keletkező telkeket, és uniós forrásokat is igénybe vennének. A teljes költségvetés 9,5 milliárd forint, amelyből 6,7 milliárd a felújításra és a bontásokra, 2,3 milliárd a családok átköltöztetésére menne. A bevételek és az uniós források mellett az önkormányzatnak még közel 4 milliárd forintot kellene saját forrásból előteremtenie.
