Gergye Tamás Károly lemondott az Országos Bírói Tanács tagságáról
Az Országos Bírói Tanács (OBT) egyik tagja, dr. Gergye Tamás Károly, lemondott a testületi tagságáról. A Szabad Európa értesülése szerint a januárban megválasztott új tanács tagja az alakuló ülés óta tapasztalt működési nehézségekre, az elnökség határainak tisztázatlanságára és hatásköröket érintő nézeteltérésekre hivatkozva döntött így.
A Szabad Európa információi alapján Gergye Tamás Károly, a Zalaegerszegi Törvényszék tanácsvezető bírája, az OBT alakuló ülése óta eltelt időszakban nem látta biztosítottnak a testületi működés megfelelő mechanizmusát, és több kezdeményezés ellenére sem sikerült ezt kialakítani. A lemondását az OBT Titkársága is megerősítette, kiemelve, hogy a lemondó tag szerint az OBT vezetésének tartalmi kérdései, a képviselet és a testületi működés keretei nem tisztázottak, és elfogadhatatlannak tartja az OBT felügyeleti feladatait érintő gyakorlatot, amely szerint a testületi állásfoglalás nélkül is képviselhető az OBT.
Dr. Gergye Tamás Károly lemondása április 10-én vált hatályossá, és ezen a napon nyújtott be kollégiumvezetői pályázatot is, amelynek időzítése a lemondással csak véletlen egybeesés. A lemondott tag helyére dr. Kardos Dóra, az Egri Törvényszék bírája került a törvényszéki szintről.
A Szabad Európa beszámolója szerint a lemondás hátterében állhat egy konkrét eset is, amikor Szabó Péter OBT-elnök a türk államok igazságügyi szervezeteinek tanácskozásán való részvételét tervezte anélkül, hogy ehhez testületi jóváhagyást kérne, mivel úgy vélte, ez az ő jogosítványa. Ez az esemény kapcsolódik egy korábbi, 2023 októberében hozott döntéshez, amikor az előző tanács felkérte az Országos Bírósági Hivatal elnökét, hogy vizsgálja felül a Türk Igazságügyi Képzési Hálózatban meglévő megfigyelői státusz indokoltságát. Az OBT-hez januárban érkezett meghívó a Türk Államok Szervezete Igazságügyi Tanácsának második ülésére, amely kapcsán felmerült, hogy az OBT megfigyelői státuszát nem kellene fenntartani, és többen úgy vélték, hogy ebben a kérdésben testületi döntésre lenne szükség. Azonban Szabó Péter szerint az operatív kérdésekben ő rendelkezik a döntési jogkörrel, így a kérdésben nem történt szavazás. Gergye Tamás szerint „szerencsésnek tartaná, ha ezt megvitathatná a tanács”, de ha nem, akkor „ezt tudomásul kell vennem”. A jogosítványok megoszlásának tisztázását az új testületnek később sem sikerült tisztáznia.
Az OBT történetében tavaly májusban újabb fordulat következett be, amikor az Országgyűlés elfogadta az Európai Bizottsággal egyeztetett igazságügyi csomagot, amely alapján a szervezet nemcsak pénzt, hanem olyan ellenőrzési jogköröket is kapott, amellyel megkerülhetetlenné vált a legfontosabb döntésekben. A 2023. június elsején hatályba lépett szabályozás szerint az OBT:
- jogi személyiséggel, önálló költségvetéssel rendelkezik;
- munkáját titkárság segíti;
- a központi igazgatás területén a bíróságokat érintő jogszabály megalkotására tehet javaslatot, valamint véleményezheti az igazságszolgáltatási rendszert érintő jogszabályok tervezetét;
- az igazságügyi miniszterrel szemben az Alkotmánybírósághoz fordulhat, ha a miniszter a bírói álláspályázatok elbírálásakor eltér a bírói tanács véleményétől;
- előzetesen megállapítja, hogy a köztársasági elnök által az OBH, illetve a Kúria élére javasolt személy megfelel-e a kinevezési feltételeknek.
