A Fidesz az EP-ben áskálódó ellenzéket bírálja

Az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának jelentése szerint az ellenzéki EP-képviselők Magyarország érdekeivel ellentétesen járnak el Brüsszelben, de a jelentés szerint ezek a tevékenységek nem minősülnek büntetendő cselekménynek.

Az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottsága elkészítette a "baloldal magyar érdekkel szembeni brüsszeli politikai akcióinak feltárását célzó" vizsgálati anyagát, amelyben a Fidesz–KDNP sérelmezi, hogy az ellenzéki EP-képviselők bírálják az Orbán-kormányt, és az EU-s források zárolását javasolják bizonyos feltételek teljesítéséig.

A jelentés 23 oldalas, amelynek csak 8 oldala tartalmazza a "tényfeltárást" és a következtetéseket, a többi melléklet ellenzéki politikusok kormánypártok által kifogásolt javaslatait és nyilatkozatait, valamint az Európai Parlament által megindított kötelezettségszegési eljárások listáját és a "Magyarország-ellenes határozatok" felsorolását tartalmazza.

A bizottság, melynek elnöke Tessely Zoltán, megállapította, hogy az EU-s forrásokhoz való hozzájutás nem használható fel politikai nyomásgyakorlás eszközeként, különösen többszörös válsághelyzetben.

A jelentés szerint a baloldali EP-képviselők, mint például a Momentum EP-képviselői, szuverenitáscsorbító lépéseket javasoltak, mint az Európai Ügyészséghez való csatlakozás. Donáth Anna, a Momentum elnöke és EP-képviselője szerint a Momentum büszkén vállalja, hogy az Orbán-kormánnyal szembeni jogállamisági eljárások egyik kezdeményezője.

A jelentés kitér arra is, hogy a baloldali képviselők milyen állásfoglalásoknál szavaztak Magyarország érdekeivel ellentétesen, és említi a migrációs paktumot is.

A dokumentum végül arra a következtetésre jut, hogy a képviselők tevékenységei nem merítik ki a releváns bűncselekmények törvényi tényállását, de megjegyzi, hogy a vizsgálat tárgyát képező magatartások büntetőjogi szankcionálása nem példátlan a történelemben.

A jelentés szerint a véleménynyilvánítás szabadsága nem irányulhat a magyar nemzet méltóságának megsértésére, és a választott képviselők nem gyakorolhatnak politikai indíttatásból Magyarország érdekeivel ellentétes képviseletet.

A jelentés zárásaként a Szuverenitásvédelmi Hivatalt kérik fel, hogy folytasson le eseti vizsgálatot, és fogalmazzon meg javaslatokat Magyarország szuverenitásának megerősítése érdekében.