A magyar irodalmi élet aktuális helyzetéről

A magyar irodalmi szcéna jelenlegi helyzetét és a cenzúra kérdését boncolgatták Krusovszky Dénes és Czinki Ferenc a német Tageszeitungnak adott interjújukban.

Krusovszky Dénes és Czinki Ferenc, két magyar író, a német Tageszeitungnak nyilatkozva beszélt a Szépírók Társaságának támogatásának megszűnéséről és a magyar irodalmi élet aktuális helyzetéről. Czinki szerint a támogatások elmaradása mögött politikai okok állnak, míg Krusovszky azt emelte ki, hogy az írószövetségek közül az kap támogatást, amelyik jó kapcsolatokat ápol Orbán Viktorral.

A Szépírók Társasága három hónapja állami támogatás nélkül működik, jelenleg EU-projektek és független adományok révén tudnak fennmaradni, és a jelenlegi állás szerint még egy-másfél évig biztosítottak az anyagiak. Az állami támogatások iránti kérvényezésükre azonban nem számítanak pozitív válaszra.

Krusovszky a kulturális szcénát érintő változásokról is beszélt, kiemelve, hogy Demeter Szilárd, Orbán egykori beszédírója, aki az Irodalmi Múzeumot vezeti, és aki az ellenzéki írókat korábban szemétnek nevezte, most egyedüli felelős lesz az irodalmat érintő kiadásokért. Czinki szerint a Petőfi Irodalmi Múzeum egyre növekvő hatalma egy külön kultúrminisztérium létrehozásához vezet a Kulturális és Innovációs Minisztériumon kívül.

A cenzúrával kapcsolatban Czinki úgy véli, hogy az állam nem írja elő a könyvkiadóknak, mit adhatnak ki, de befolyásolja, milyen könyvek kerüljenek a kirakatokba. Krusovszky szerint Magyarországon nincs cenzúra, de a Libri döntheti el, hogy árulja-e a könyveit, és a queer-témák esetében már beszélhetünk cenzúráról, hiszen ezeket a könyveket le kell fóliázni.

Az írók arról is beszámoltak, hogy ellenőrök járják a könyvesboltokat, hogy feljelentsék az úgynevezett gyermekvédelmi törvénynek nem megfelelő könyveket, mint például Benedek Ágota Állva maszturbálok című művét, amelyet a címe miatt vettek elő, noha a tartalma nem sérti a törvényt. Krusovszky szerint a törvény homályos megfogalmazása miatt a könyvesboltok öncenzúrára kényszerülnek.

A nemzetközi kulturális kapcsolatokról szólva Krusovszky elmondta, hogy míg a berlini magyar kulturális intézmény vezetőnője nyitott és kritikus művészeket is meghív, addig a magyar intézmények hatalomközeliek és nem nyitottak. Czinki szerint a magyar irodalmi szcéna megosztott: vannak, akik ellenállnak a hatalomnak engedő intézményeknek, és vannak, akik nem foglalkoznak ezzel.