Herczeg Ferenc életműve az érettségin: viták a kánon körül

Az új érettségi szabályok szerint Herczeg Ferenc művei is bekerültek a vizsgatételek közé, ám irodalomtörténészek szerint ez súlyos aránytévesztés lehet.

Az idei érettségi vizsgákon az első alkalommal jelenik meg Herczeg Ferenc életműve a szóbeli tételek között, ami jelentős változást hoz az eddigi gyakorlathoz képest. Az új szabályok értelmében a diákoknak tíz életműtétellel kell számolniuk, amelyek közé olyan nevek kerültek, mint Petőfi, Arany, Ady, és most Herczeg Ferenc is. A változások között szerepel az érvelési feladat megszűnése és egy új, műveltségi teszthez hasonló irodalmi feladatlap bevezetése.

A konyvesmagazin.hu által megkérdezett irodalomtörténészek többsége kritikusan nyilatkozott Herczeg Ferenc életművének érettségi kánonba való felvételéről. Gintli Tibor, az ELTE Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének tanszékvezetője szerint Herczeg munkássága nem éri el azt az esztétikai szintet, amely indokolná a tudományos érdeklődést a 21. században. Kovács Krisztina, az SZTE Modern Magyar Irodalmi Tanszékének egyetemi adjunktusa Herczeget inkább lektűrírónak tartja, és nem tartja indokoltnak a Nemzeti Alaptantervbe való bekerülését. Mekis D. János, a PTE Modern irodalomtörténeti és Irodalomelméleti Tanszékének egyetemi docense viszont úgy véli, Herczeg műveinek helye van a tantervben, mint a nemzeti konzervativizmus képviselőjének.

A Magyartanárok Egyesülete és Nényei Pál korábban már kifejtették, hogy nem látják indokoltnak Herczeg Ferenc életművének beemelését a tananyagba. A változtatások kapcsán több egyetemi oktató is megosztotta véleményét, de voltak, akik nem kívántak nyilatkozni a témában. Az érettségi reformja tehát nemcsak a vizsgázó diákok, hanem az irodalomtörténészek körében is vitát váltott ki.