Ritka "szuperföld" felfedezése, ami mégsem lakható

A csillagászok hosszú kutatások után felfedeztek egy ritka "szuperföldet", amely légkörrel rendelkezik, de a felszíne olvadt kőzetből áll, ami lakhatatlanná teszi – számolt be róla a Reuters.

A csillagászok évek óta kutatnak a Naprendszeren kívüli, légkörrel rendelkező sziklás bolygókat, mivel ezeket a tulajdonságokat alapvető fontosságúnak tartják az élet otthonaként való szolgálathoz. A kutatók szerdán jelentették be, hogy egy ilyen "szuperföldet" találtak, amely a miénknél nagyobb, de a Neptunusznál kisebb kőzetbolygó, és veszélyesen közel kering egy Napunknál halványabb és kisebb tömegű csillaghoz, 18 óránként befejezve egy teljes pályát. A bolygó a Tejútrendszerünkben, a Rák csillagképben helyezkedik el, mintegy 41 fényévre a Földtől.

A James Webb Űrteleszkóp segítségével végzett infravörös megfigyelések egy jelentős, de barátságtalan légkör jelenlétét mutatták ki, amelyet valószínűleg a folyamatosan felszabaduló gázok töltöttek fel egy hatalmas magmaóceánból. A légkör gazdag lehet szén-dioxidban vagy szén-monoxidban, de más gázok, mint a vízgőz és a kén-dioxid is jelen lehetnek benne. A jelenlegi megfigyelések azonban nem képesek pontosan meghatározni a légkör összetételét.

Renyu Hu, a NASA Jet Propulsion Laboratory és a Caltech bolygókutatója, aki a Nature folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője is, elmondta, hogy a Webb-adatok alapján a légkör vastagsága nem állapítható meg egyértelműen. Lehet, hogy olyan vastag, mint a Földé, vagy akár vastagabb is, mint a Vénuszé, amelynek mérgező légköre a Naprendszerünkben a legsűrűbb.

Az 55 Cancri e vagy Janssen néven ismert bolygó tömege körülbelül 8,8-szor nagyobb a Földénél, és átmérője körülbelül kétszerese a mi bolygónknak. Csillaga körül a Merkúr és a Nap közti távolság egy-25-öd részén kering, ami miatt a felszíni hőmérséklete eléri a körülbelül 1725 Celsius-fokot. Brice-Olivier Demory asztrofizikus, a tanulmány társszerzője és a svájci Berni Egyetem Űr- és Lakhatósági Központjának munkatársa szerint "ez az egyik legforróbb ismert kőzetalapú exobolygó", és hozzátette, hogy "valószínűleg vannak jobb helyek is egy nyaralóhelynek a galaxisunkban".

A csillagászati kutatások nem csak távoli exobolygókra terjednek ki, hanem a Naprendszerünk központi csillagának, a Napnak a megfigyelésére is. Az Európai Űrügynökség (ESA) Solar Orbiter nevű napszondája, amely 2020-ban indult útnak, tavaly minden korábbinál közelebbről vizsgálta meg a Napot. A szerkezet által készített videó a Nap-Föld távolság harmadáról készült, és a közelségnek köszönhetően jól kivehetővé vált a koronális eső, ami hidegebb plazmaszálakat jelent, amelyek visszahullanak a Napba. Ezek a szálak nagyjából 10 000 Celsius-fokosak, míg a mögöttük lévő háttér ennél jóval forróbb, egymillió Celsius-fok körül lehet. A videóban látható kisebb napkitörések is fontos információkat szolgáltatnak a Nap viselkedéséről, ami segíthet megérteni annak hatását a Földre. A Solar Orbiter adatait a NASA is felhasználja, mivel az európai készülék jobb minőségű videót tud készíteni, mint az amerikai Parker Solar Probe.

A csillagászati kutatások és vizualizációk terén a NASA továbbra is úttörő szerepet tölt be. A NASA Goddard Űrrepülési Központjában készült két új videó segítségével a közönség most bepillantást nyerhet abba, hogy milyen lehet egy fekete lyukon átrepülni. A szimulációkat egy szuperszámítógépen készítették, és a videók 360 fokos nézetben is megtekinthetők, így a nézők szinte átélhetik az eseményhorizont elkerülését vagy éppen áthaladását. A szimulációk során körülbelül 10 terabájt adatot generáltak, és a Discover szuperszámítógép 129 ezer processzorának mindössze 0,3 százalékát használva öt nap alatt végezték el a számításokat, ami egy átlagos laptopon több mint egy évtizedet venne igénybe.

A Naprendszerünkkel kapcsolatos kutatások során a Nap aktuális viselkedése is fontos szerepet kap. Az Időkép szerint egy újabb, X2.2-es napkitörést regisztráltak, amelynek következtében nagyenergiájú részecskefelhő indult a Naptól a Föld felé. Az előrejelzések szerint ez a részecskefelhő a péntekről szombatra virradó éjjel érheti el a Földet, ami látványos sarki fény kialakulását eredményezheti a magasabb szélességeken, és esély mutatkozik arra is, hogy hazánkból is megfigyelhető legyen ez a jelenség. A Kp-index értéke a közepes szélességi körökön az 5-ös erősséget is elérheti, így a május 10-éről a 11-ére virradó éjjel ismét láthatjuk hazánkból a sarki fényt.