Az Azonnali Fizetési Rendszer (AFR) 2020-as elindulása óta létezik a fizetési kérelem, amely egy olyan azonnali átutalást jelent, amelyet a kérelmet fogadó fél tud jóváhagyni. Akár a kérelemben megjelölt összeget is átírhatja a címzett (ha a küldő fél ezt engedélyezte), egy gombnyomással pedig a pénzt elküldheti a kérelem indítójának. Mindezt legfeljebb 60 napon belül teheti meg, de a küldő fél ennél szorosabb határidőt is megjelölhet. Természetesen a kérelmet el is lehet utasítani, vagy az ügyfél egyszerűen figyelmen kívül is hagyhatja.
Akkor, másfél évvel az AFR indulása után hét banki, valamint öt nem banki szereplőnél volt elérhető a szolgáltatás, mostanra pedig már csak néhány bank maradt ki a szórásból. A bankok közül az utolsó szereplők április 1-jével kötelezően, legalább fogadó félként megjelennek a piacon.
Hogyan lehet a sárga csekk ellensége a fizetési kérelem?
A sárga csekkeket digitálisan, azaz például iCsekk alkalmazással, QR-kóddal vagy egyszerű átutalással is befizethetjük ma is. Épp nemrégiben közölte a Posta, hogy noha egyetlen év alatt 30 százalékkal növekedett az iCsekk applikáción keresztüli csekkbefizetések aránya, még így is csak minden tizedik ember fizette be mobilapplikáció segítségével, távolról a csekkjét. Azt is megjegyezték, az elektronikus fizetéssel kiegyenlített csekkek aránya Magyarországon, a fizikai és digitális csatornákon összesítve, már meghaladta a 42 százalékot. Utóbbiból arra következtethetünk, hogy
A 21. század első negyede lassan véget ér, a ma már meglehetősen retro megoldásnak számító sárga csekket teljes egészében kiválthatná, ha a közműszolgáltatók és hatóságok – akik tömegesen alkalmazzák ma is a sárga csekkeket – papír helyett digitális fizetési kérelmet küldenének az ügyfeleiknek. Ezt azonban mindaddig nem tudták volna megtenni hatékonyan, amíg bankonként eltérő volt, hogy ki az, aki befogad fizetési kérelmeket. Ez változik meg most április elsejével. Ha most ez az akadály elhárul, akkor várható, hogy
Ahelyett, hogy a Postán keresztül, papíron, levélben küldenének számlát és csekket, közvetlen digitális kapcsolatot létesíthetnek az ügyfeleikkel. Első körben a sárga csekkjüket digitálisan befizetők körében lehet majd valószínűleg érzékelni a változást.
A sárga csekkekről se feledkezzünk meg, amely szintén hasonlóságokat mutat a fizetési kérelemmel több tekintetben: digitális, a sárga csekk másik nagy ellensége címet is megérdemelné. A fizetési kérelem talán legnagyobb előnye a csoportos beszedéssel szemben az, hogy az ügyfél eldöntheti, mikor fizeti be, és egyáltalán, befizeti-e, tehát továbbra is kézivezérlésű kontroll alatt tartja a számláját, menedzselheti a likviditását. Azoknak is szimpatikus lehet, akik szeretnek hónapról-hónapra egy pillantást vetni arra, hogy miért és mennyit fizetnek be. Emellett a csoportos beszedések beállítása sok banknál viszonylag bonyolult feladat, sokan fennakadnak ezen az első rostán.
Ugyanakkor a csoportos beszedés verhetetlen ajánlat azoknak, akik egyszer beállították, és inkább biztosak akarnak lenni abban, hogy minden számlájuk be van fizetve, és nem szorulnak a likviditásuk kezelésére például pár közműszámla miatt.
A sárga csekk befizetése a postán szintén ingyenes, és léteznek erre csekkbefizető automaták is, amiket elkezdtek kivezetni. Ha valaki viszont utalja a sárga csekk alapján az összeget, akkor egy átutalás díját fizeti meg a bankjának. Vannak olyan bankszámlacsomagok, ahol ez tranzakciós szinten ingyen is megtörténhet, de mindez a banki díjaktól, az ügyfél csomagjától függ.
Van olyan bank, ahol például egy közös számlát lehet több banki ügyfél között szétosztani fizetési kérelmek segítségével, az OTP-nél például így működik ez. A Gránit Bank FairPay néven indítottak egy önálló fizetési megoldást, a fizetési kérelemben rejlő lehetőségekre építkezve.
Az utóbbi fejlesztés első körben az egyetemek által használt Neptun rendszerben tette lehetővé, hogy a diákok ezt a megoldást használva fizethessék be a vizsgadíjaikat és teljesíthessék egyéb, az egyetem felé fennálló fizetési kötelezettségeiket. Az egyetemek számára a FairPay megoldás kisebb költséget jelent, mint a bankkártyás fizetés. A befizetések ráadásul azonnal és nem 1-2 napos késéssel jelennek meg a számlán. Három egyetemen már élesben működik a rendszer, és további egyetemeken zajlik a használatához szükséges háttérfejlesztés, illetve dolgoznak más szereplők bevonásán is.
A fizetés kérelem küldése a bolti fizetési helyzetekben is előtérbe kerülhet a későbbiekben: korábbi (még meg nem valósított) elképzelések szerint a bolti fizetési folyamat úgy is működhetne, hogy a kasszarendszer küldene egy kérelmet a vásárlónak, aki a mobilján jóváhagyja azt. Ehhez a kasszarendszernek tudnia kell, kit címezzen, itt jönnek képbe az adatbeviteli módozatok, úgymint a QR-kód, az NFC és a Deep Link. Ezeket a sztenderdeket a bankoknak szeptemberig kell lefejleszteniük.
Az újfajta bolti fizetési megoldások technikai, üzleti részleteit egyelőre nem lehet világosan látni, ezek a tervek, ötletek sokszor és sokat változtak az utóbbi években, és a megvalósítás szempontjából jelenleg itt még csak az előkészítés fázisában járunk, még ha a piac már régóta rágja is ezt a témát. Az biztos, hogy a fizetési kérelem megléte segítheti az innovációs törekvéseket.
