A 2021-es adatokkal frissült statisztikák szerint abban az évben hazánkban mindössze 2,96 százalék volt a hallgatók aránya a felsőfokú oktatásban az össznépesség százalékában, ennél alacsonyabb eredmények csak
- Romániában (2,93 százalék),
- Szlovákiában (2,59 százalék)
- és Luxemburgban (1,20 százalék) születtek.
Népességarányosan a legtöbb egyetemistával Törökország (9,84 százalék), Görögország (7,98 százalék) és Ciprus (5,94 százalék) rendelkezett – adta hírül a Népszava.
Míg az élen végző országokban és számos más országban is folyamatosan növekedett a felsőoktatásban résztvevők aránya 2013 és 2021 között, a dobogó alján lévő államokban – köztük Magyarországon is – leginkább csökkenő tendencia figyelhető meg. Hazánkban 2013-ban még 3,63 százalék volt a hallgatók aránya, ami 2019-ig folyamatosan csökkent 2,88 százalékra, és csak ezt követően indultak az arányok enyhe emelkedésnek.
Ebből arra lehet következtetni, hogy a felsőfokú oktatásban résztvevők össznépességhez viszonyított százalékos aránya is növekedhetett valamivel, de messze nem olyan mértékben, amivel Magyarország kiemelkedhetne a sereghajtók közül. Egyébként a hallgatók száma is jelentősen visszaesett az elmúlt tíz évben, 2013-ban még 338,5 ezren tanultak a felsőoktatásban, vagyis 2023 első felében mintegy 48,5 ezerrel kevesebben jártak egyetemre, mint 2013 azonos időszakában.
A Népszava által megkérdezett oktatáskutató úgy véli, a kabinet ugyan mintha rájött volna, hogy az elmúlt nyolc-tíz év “elitszemléletű” felsőoktatás-politikája nem volt sikeres, ezért több mindenben lazítottak (már nincs központilag megszabva az állami ösztöndíjas helyek száma és a diplomához szükséges nyelvvizsga, illetve az idei felvételin egyes intézményekben rendkívül alacsony ponthatárokat húztak), de az utóbbi évek veszteségei kihatással lesznek a munkaerőpiacra és a gazdaságra.
– fogalmazott Polónyi István.
Magyarország egyébként a fiatal diplomások arányában sem áll jól, az Eurostat adatai szerint 2022-ben a magyar 25-34 éves korosztályban mindössze 32 százalék volt a diplomások aránya, ami a harmadik legrosszabb eredmény az Európai Unióban.
Fotó: Pixabay.com