Akár több százezer egyéni vállalkozó is komoly gondba kerülhet, ha életbe a lép a kormány javaslata. A most benyújtott adótörvény-módosításban az szerepel, hogy 2025-től minden egyéni vállalkozónak és társas vállalkozásnak úgynevezett diktált járulékalap után kell a kötelező minimum járulékot megfizetnie – olvasható a Magyar Narancsban.
Ez a főállású vállalkozók esetében eddig is így volt, az ő esetükben annyi lesz a könnyítés, hogy 2025-től megszűnik az emelt járulékalap, tehát nem a garantált bérminimum vagy a minimálbér 112,5 százaléka után kell szochót fizetni, hanem csak a minimálbér után, de aki akar, magasabb összeget is fizethet. Emellett megszűnik a vállalkozói kivét is, a vállalkozói jövedelem után az általános szabályok szerint kell majd adózni.
Többes jogviszony az, amikor a vállalkozó más módon már biztosított, leginkább mert dolgozik valahol főállásban, a vállalkozást csak mellékesként űzi. Ez esetben a biztosítotti státusza rendezett – a munkáltatója fizeti a szochót, alkalmazottként ő maga a tb-járulékot és az szja-t. Hasonló a helyzet a tanulók, a katonák vagy a gyeden, gyesen lévő anyák esetében is.
Ez változik meg 2025-től. A hivatalosan egyszerűbb szabályozás a gyakorlatban azt jelenti majd, hogy a melléktevékenységben vállalkozóknak havonta a minimálbér 30 százaléka után mindenképpen meg kell fizetniük a járulékterheket – a tb-t és a szochót.
E kettő együtt 31,5 százalékos terhelést jelent, 18,5 százalék a tb-járulék, 13 százalék a szocho. Ez a minimálbér 30 százaléka után jelenleg 22 ezer forint, de mire életbe lép a szabályozás, biztosan több lesz.
Ha a vállalkozónak keletkezik bevétele, akkor ezen bevétel után természetesen további adókat és járulékokat is fizetnie kell a megállapított jövedelem után. Ez az adóalap a tételes költségelszámolást választó vállalkozók esetében értelemszerűen a költségekkel csökkentett összeg, az átalányadózók esetében pedig a jogszabály értelmében alkalmazott költséghányad alapján számított összeg.
A volt katások jellemzően átalányadózók – ők nem tudnak sok költséget elszámolni, mert jellemzően szellemi munkát, szolgáltatást végeznek. Az átalányadózással 40 (egyes speciális szakmák esetében 80 és 90) százalékos költséghányad megállapítását engedi a törvény, azaz úgy veszi, hogy a bevétel 40 százaléka valamiféle költség, adót csak a bevétel 60 százaléka után kell fizetni. De ezt is csak akkor, ha az éves bevétel meghaladja a 2 millió forintot.
Mindezek után a helyzet nagyjából a következő lesz: a mellékállású egyéni vállalkozók havonta 22 ezer forint járulékot kell fizessenek mindenképp a mostani nulla helyett; ha éves bevételük meghaladja a 2 millió forintot, akkor az e fölötti rész 60 százaléka után szja-t és járulékokat is kell fizetniük.
Fotó: nav.gov.hu
