2024.02.22., csütörtök - Gerzson
Budapest: 3o - 6o
Az ország 19 megyéjében

Nehezen követhető a kormány új adójavaslata

frisshirek.hu | 2023. november 08. - 08:30
Nehezen követhető a kormány új adójavaslata

A főállású egyéni vállalkozók mellett a mellékesben, többes jogviszonyban dolgozóknak is kötelező lesz fix járulékot fizetni havonta. Ez havonta 22 ezer, éves szinten 263 ezer plusz terhelést jelent, és több százezer vállalkozót érinthet.

Akár több százezer egyéni vállalkozó is komoly gondba kerülhet, ha életbe a lép a kormány javaslata. A most benyújtott adótörvény-módosításban az szerepel, hogy 2025-től minden egyéni vállalkozónak és társas vállalkozásnak úgynevezett diktált járulékalap után kell a kötelező minimum járulékot megfizetnie – olvasható a Magyar Narancsban.

Ez a főállású vállalkozók esetében eddig is így volt, az ő esetükben annyi lesz a könnyítés, hogy 2025-től megszűnik az emelt járulékalap, tehát nem a garantált bérminimum vagy a minimálbér 112,5 százaléka után kell szochót fizetni, hanem csak a minimálbér után, de aki akar, magasabb összeget is fizethet. Emellett megszűnik a vállalkozói kivét is, a vállalkozói jövedelem után az általános szabályok szerint kell majd adózni.

Kellemetlenebb változás lesz, hogy az eddigi gyakorlattal szemben jövőre az úgynevezett többes jogviszonyban működő vállalkozóknak is lesz kötelező fizetnivalója.

Többes jogviszony az, amikor a vállalkozó más módon már biztosított, leginkább mert dolgozik valahol főállásban, a vállalkozást csak mellékesként űzi. Ez esetben a biztosítotti státusza rendezett – a munkáltatója fizeti a szochót, alkalmazottként ő maga a tb-járulékot és az szja-t. Hasonló a helyzet a tanulók, a katonák vagy a gyeden, gyesen lévő anyák esetében is.

Ez változik meg 2025-től. A hivatalosan egyszerűbb szabályozás a gyakorlatban azt jelenti majd, hogy a melléktevékenységben vállalkozóknak havonta a minimálbér 30 százaléka után mindenképpen meg kell fizetniük a járulékterheket – a tb-t és a szochót.

E kettő együtt 31,5 százalékos terhelést jelent, 18,5 százalék a tb-járulék, 13 százalék a szocho. Ez a minimálbér 30 százaléka után jelenleg 22 ezer forint, de mire életbe lép a szabályozás, biztosan több lesz.

Havonta ennyit tehát mindenképp be kell fizetni a költségvetésbe, akkor is, ha egy fillér bevétel nem keletkezik. Ez éves szinten 263 ezer forint, kicsivel kisebb összeg, mint annak idején a mellékállású katások kötelező adója.

Ha a vállalkozónak keletkezik bevétele, akkor ezen bevétel után természetesen további adókat és járulékokat is fizetnie kell a megállapított jövedelem után. Ez az adóalap a tételes költségelszámolást választó vállalkozók esetében értelemszerűen a költségekkel csökkentett összeg, az átalányadózók esetében pedig a jogszabály értelmében alkalmazott költséghányad alapján számított összeg.

A volt katások jellemzően átalányadózók – ők nem tudnak sok költséget elszámolni, mert jellemzően szellemi munkát, szolgáltatást végeznek. Az átalányadózással 40 (egyes speciális szakmák esetében 80 és 90) százalékos költséghányad megállapítását engedi a törvény, azaz úgy veszi, hogy a bevétel 40 százaléka valamiféle költség, adót csak a bevétel 60 százaléka után kell fizetni. De ezt is csak akkor, ha az éves bevétel meghaladja a 2 millió forintot.

Mindezek után a helyzet nagyjából a következő lesz: a mellékállású egyéni vállalkozók havonta 22 ezer forint járulékot kell fizessenek mindenképp a mostani nulla helyett; ha éves bevételük meghaladja a 2 millió forintot, akkor az e fölötti rész 60 százaléka után szja-t és járulékokat is kell fizetniük.

Fotó: nav.gov.hu