A résztvevők szerint a kormány kizárólag a gyártókkal – főként távol-keleti cégekkel – tárgyal az akkumulátor-iparág felfuttatásáról, miközben az érintett településen élőket, a helyi civil szervezeteket és önkormányzatokat teljesen kizárja a döntéshozatalból és az egyeztetésekből. A civilek szerint viszont a növekvő számú, ráadásul szabálytalanul működő akkus üzemek komoly kockázatot, sőt fenyegetést jelentenek Magyarország minden lakosa számára, írta meg az Átlátszó. 

Tizenegy hazai civil szervezet tagjai döntöttek úgy, hogy országos szövetségbe tömörülve kívánnak fellépni a magyar kormány túlzónak és veszélyesnek ítélt akkumulátor-ipari tervei ellen. A szövetség létrehozását október 26-án, egy demonstráció keretében jelentették be.

A Magyarországon egyre szaporodó akkumulátor-gyárak miatt számos településen indult tiltakozás, emiatt az egyes települések civil szervezetei most úgy döntöttek, országos szövetségbe tömörülve fogják közös érdekeiket képviselni a magyar kormány túlzónak és ártalmasnak ítélt akku-iparosítási tervei ellen. 

Az október 26-i „NERzetgazdasági érdekek, ALKUipari stratégia?!” címmel tartott demonstráción a civilek bejelentették: egy ernyőszervezetet hoztak létre Akkumulátor Károsult Települések Igazáért Szövetség (AKÁRTEIS) néven.

 „Szeretnénk a szeme, füle és hangja lenni azoknak a tömegeknek, akiknek jogait sértik a magyar kormány akkumulátor-gyártó nagyhatalmi tervei. Azokat képviseljük, akik most becsapva, megsértve és kiszolgáltatva érzik magukat az őket és családjukat fenyegető veszélyes üzemek miatt, és úgy gondolják, véleményüket és aggályaikat rendre félresöprik homályos gazdasági érdekekre és a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva” –  nyilatkozta T. Szaszkó Andrea, a szövetség koordinátora, a Göd-ÉRT Egyesület alelnöke. 

A civilek követelik:
a jelenleg üzemelő gyárakban, feldolgozó üzemekben és raktárakban a katasztrófavédelmi, környezetvédelmi és munkavédelmi előírások betartását, az egyes üzemekben évek óta tartó zajszennyezés azonnali befejezését, a zajos üzemrészek működésének felfüggesztését, a beruházások területén nyilvános és civilek által kontrollált levegő-, talajvíz- és zajmonitoring rendszer létrehozását, a lakossági riasztó-rendszer valamennyi érintett gyár hatásterületeire történő teljes kiépítését, a különleges gazdasági övezetek megszüntetését, a további iparosítási tervek nyilvánosságra hozatalát, társadalmi párbeszédet az akkumulátor-ipari fejlesztések ügyében, a gyárak egy kilométeres körzetében élő lakosok számára kompenzációt életminőségük romlásért és ingatlanjaik értékvesztéséért, az akkumulátor stratégiához ígért környezetvédelmi stratégia kidolgozását, a környezetvédelmi szabályok szigorítását, valódi szankciókat a komolytalan, alacsony összegű bírságok helyett, a támogatások átcsoportosítását: a külföldi szennyező multi-cégek helyett a magyar egészségügy, oktatás, infrastruktúra állami támogatását.

Az egyes helyi szervezetek már jelenleg is több peres eljárást folytatnak a hazai akku-ipari beruházások engedélyezési és működési jogsértései miatt a jövőben, a jogorvoslati eljárásokat országos szintre kívánják emelni és nemzetközi fórumokat is megkeresnek. 

 Fotó: debreceni akkumulátorgyár, Wikipédia