Matolcsy újra az oroszlán bajszát húzogatja? Az MNB éves előrejelzése szerint ugyan a hazai infláció az év hátralévő részében dinamikusan mérséklődik, novemberre pedig várhatóan egy számjegyűre csökken – áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb, szeptemberi Inflációs Jelentésében - ám arra is kitérnek, a szigorú monetáris politika, a tavalyi évinél kisebb nyersanyagárak, a visszafogott fogyasztás, majd a kormányzat piaci versenyt erősítő lépései együttesen fejtettek ki erős dezinflációs hatást. Ám Matolcsy se lehet büszke a teljesítményére hiszen az első félévben 999,3 milliárd forintos vesztesége volt a Magyar Nemzeti Banknak, a saját tőkéje mínusz 1500 milliárd forintra esett vissza június végére.
A miniszterelnök még a múlt héten a Parlamentben válaszolt Matolcsyék felvetésére: „A Magyar Nemzeti Bank nem képes megbirkózni az inflációval, ezt a feladatot átvállalja tőle a kormány”. Orbán Viktor arra is kitért, hogy: „ha megérkeznének az uniós pénzek a magyar költségvetésbe, az kisimítaná és ki is fogja simítani a büdzsé egyenlegét”, majd 2025-ben indulhat újra a növekedés. Ez azt sejteti, hogy a miniszterelnök a költségvetés tényleges helyreállását nem a korrekciókban, hanem a növekedésben látja. Ezt erősíti az augusztus végi, Kossuth rádió műsorában említett félmondat:
Szerinte, ha nincs hitel, nincs növekedés. Ez közgazdaságilag helyes álláspont lehet, hiszen Magyarországon a fogyasztást terhelő adók vannak túlsúlyban, így pedig, ha a fogyasztás beindul, akkor az adóbeáramlás révén helyreállhat a költségvetési egyensúly.
Az MNB „vádjaira” Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Világgazdaság jubileumi konferenciáján reagált:
A tárcavezető szerint két fontos dolog is történt szeptemberben: egyrészt hosszú idő után végre nőttek a reálbérek, másrészt – ennek a legkevésbé örül – ettől a hónaptól már pozitív lesz a reálkamat. Elmondta, az MNB-vel az a gond, hogy csak és kizárólag az infláció letörésével foglalkozik. Nagy Márton szerint már túl vagyunk a fordulaton, jövünk ki a viharból:
Az idei az infláció letörésének éve, 2024 a növekedés helyreállításáé. Mindkét tényezőben a kormány vezető szerepet tölt be, ezért a gazdaság szereplőivel próbálnak szövetkezni. A miniszter arról is beszélt, hogy egyszerre lehet az infláció letörése ellen küzdeni és a növekedés beindításával foglalkozni. Ebben kulcskérdés lesz a fogyasztás helyreállítása. A növekedés és egyensúly helyreállításának receptje, hogy „hozd rendbe úgy, ahogy elromlott”. Elismerte, hogy a költségvetésben is keletkeztek lyukak a fogyasztási csapda miatt, ami a magyar gazdaság jellegzetességéből fakad, ugyanis a költségvetés fogyasztásiadó-, és nem szja-alapú. Ilyen szempontból Magyarország teljesen eltér a többi országtól.
– mutatott rá. Kifejtette: az állam összes bevételéből nagyon magas az áfabevételek aránya, miközben az szja-bevételek arányaiban kisebb tételt jelentenek. Szerinte ezt a válságkezelés során is figyelembe kell venni. „Ha valaki ezt nem érti, azt se érti, hogy miért mondom azt, a fogyasztáson keresztül kell helyreállítani a növekedést” – mondta. Azt is hozzátette a mondanivalójához, hogy szerinte az export lendületével és az energiaárak csökkenésével a külkereskedelmi egyenleg gyorsan helyreállt, ami a folyó fizetési mérleget is pozitív irányba fogja fordítani. Ha ilyen a gazdaság állapota, nincs mitől félni a miniszter szerint, ugyanis pluszeuró áramlik be. A Világgazdaság konferenciáján Parragh László kamarai elnök is keményen kritizálta Matolcsy György jegybankelnököt, miután szerinte ők már időben látták az infláció megjelenését, ám a Magyar Nemzeti Bank ezt nem ismerte fel. Mint fogalmazott, „csekély vigasz, hogy nem értenek hozzá”.
Parragh szerint a problémákat nem lehet ugyanazzal a gondolkodással megoldani, mint amellyel csinálták őket, de ugyanazokkal az emberekkel se – ezzel egyértelműen Matolcsy György jegybankelnök felelősségére utalt.
Fotó: MTI
