2023 július 1-jén életbe lépett az új igazságügyi reformcsomag, amelyet a kétharmados kormány a befagyasztott uniós pénzek folyósításának reményében fogadott el, és amelynek értelmében többek közt az Országos Bírói Tanács a törvény hatályba lépésekor hivatalban lévő tagjai lehetőséget kaptak, hogy a soron következő OBT-be újraválaszthatóak legyenek. De csak most az egyszer, kivételként: a jelenlegi tagok mandátuma 2024 januárjában jár le, ezért most szeptembertől elkezdődik az új OBT választási folyamata.

A személyre szabott jogalkotás akkor sem fogadható el számunkra, ha annak mi volnánk a kedvezményezettjei

- írták meg közös nyilatkozatukban emiatt az Országos Bírói Tanács (OBT) választott tagjai, amelyben azt is bejelentették, hogy nem indulnak újra a választásokon. Hozzátéve, hogy azért sem támogatták Varga Zs. András kúriai elnökké választását, mert jelölését a sarkalatos törvények módosítása tette csak lehetővé.

„A tagok döntése nem csak a jogállamisági értékek melletti következetes kiállás miatt példaértékű, hanem azért is, mert felügyeleti funkciót betöltő személyek esetében az önmérsékletnek kiemelt jelentősége van. A kontrollfunkciók hatékony gyakorlásával általában is ellentétes az újraválaszthatóságot megengedő szabályozás, hiszen a mandátum lejártához közeledve a választás esélyei erőteljesen befolyásolhatják a felügyeleti feladatok ellátását” – summázta a helyzetet a Helsinki Bizottság a fenti Facebook-bejegyzésében. 

Varga Zs. András a Kúria elnökévé jelölését 2020-ban, egyetlen nap alatt, ellenvetés nélkül fogadták el, mivel a személyére szabott törvnymódosítások lehetővé tették ezt, ezzel a jelölő szervek hozzájárultak a nemzetközi testületek által bírált, a Kúria más hatalmi ágaktól való függetlenségét aláásó kormányzati lépésekhez - emelte ki jogvédő szervezet. 

Fotó: MTI