A Magyar Cukrász Ipartestület idén is meghirdette a „Magyarország Tortája” versenyt, amelynek ezévi témaköre a „szuperélelmiszer” volt. A megmérettetésre a magyar cukrászat hagyományain alapuló tortákkal lehetett nevezni, amelyek meghatározó ízeit olyan hazai alapanyagok adják, mint a

  • bogyós gyümölcsök: áfonya, feketeribizli, csipkebogyó, szeder,
  • gabonák, magvak: kendermag, lenmag, tönköly, köles,
  • zöldségek: cékla, sütőtök, sárgarépa, édesburgonya,
  • olajos magok: dió, mandula, tökmag, mogyoró.

31 újfajta kreáció érkezett, amelyek közül a szakmai zsűri a SIRHA Budapest Nemzetközi Élelmiszeripari és HoReCa kiállításon élőben választotta ki a hat döntőst.

Ezek a következők lettek:

  • ÁRVÁCSKA – Paál Fanni, Kiss Gabriella – Dobay Cukrászda, Budapest
  • FEKETE GYÖNGY – Novák Ádám, Domonkos Noémi – REÖK Kézműves Cukrászda, Szeged
  • HETEDHÉT – Herbai Ramóna – Forza Italia, Budapest
  • MÁKVIRÁG – Kovács Alfréd – Édes Vonal, Vác
  • RIGÓFÜTTY – Fodor Sándor – Habcsók Cukrászda, Budapest
  • TÖKIBOGYÓ – Szoljár Csaba – Solier Café, Gödöllő

A döntőben a tortákat a zsűri jelenlétében kell majd újra elkészíteniük a versenyzőknek az ipartestület tanműhelyében, ahol pontozással választják meg a győztest.

Az idén 30 ezer négyzetméteren 300 kiállítóval megrendezett fővárosi szakkiállításon nemcsak a magyar konyha finomságaival ismerkedhettek meg a látogatók, hanem az olasztól az indonézig számos nemzeti ételt lehetett megkóstolni.

Idén 200 milliárd forint összegű támogatásra írnak ki pályázatot az élelmiszeripar számára – ígérte a megnyitón az agrárminiszter.

Az élelmiszereket, illetve az élelmiszeripart érintő szabályozás különösen hangsúlyos feladat lesz EU magyar elnöksége idején, vagyis az év második felében

– hangsúlyozta Nagy István, kiemelve a feladatok közül az élelmiszerek jelölését és az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelmet.

A fejlett országokban a pazarlás több mint fele a háztartásokban keletkezik, ezt felismerve Magyarországon már 2016 óta működik a Maradék nélkül program, amely révén mára több mint negyedével tudtuk csökkenteni az egy főre eső élelmiszer-pazarlást.

A tárcavezető beszélt arról is, hogy a közétkeztetést napi másfél-két millió ember veszi igénybe. A cél ezen a területen az, hogy az egészséges étrendbe illeszthető, biztonságos és megbízható, főként helyi alapanyagokból előállított ételek készüljenek. Ezt a jogalkotás is segíti, hiszen egy kormányrendelet szerint 2022-től legalább 60, 2023-tól pedig már legalább 80 százalékban rövid ellátási láncban beszerzett, illetve helyi termékekre kell alapozni a közétkeztetést.

Fotó: Wolfy