A magyarok rekordösszeget költenek élelmiszerre
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján a magyar társadalom fogyasztási szokásai jelentős változáson mentek keresztül, bár a gazdasági szakértők szerint ez még nem feltétlenül jelenti azt, hogy jobban élünk, mint korábban.
A KSH márciusi kiskereskedelmi adatsorai szerint az előző év azonos időszakához képest 4,2 százalékkal, februárhoz képest pedig 2 százalékkal nőtt a kiskereskedelem volumene. Az idei év első három hónapjában a forgalom volumene 2,2 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakát.
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem forgalmi volumene 5,7 százalékkal bővült, míg a nem élelmiszer-kiskereskedelemé összességében 0,6 százalékkal növekedett. A csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 4,2 százalékkal, az üzemanyagtöltő állomásoké 3,3 százalékkal emelkedett, a gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai pedig 4,3 százalékkal nőttek.
Márciusban a kiskereskedelmi forgalom 1586 milliárd forintot ért el, ami az év eleji hónapokhoz képest folyamatos növekedést mutat. Januárban 1356 milliárd, februárban pedig 1395,3 milliárd forint értékben vásároltunk, a benzinkutakon márciusban 253,5 milliárdot, a vegyes élelmiszerboltokban pedig több mint 807,8 milliárdért.
Az ING elemzője, Virovácz Péter szerint azonban még korai lenne örömtüzeket gyújtani, mivel a trendfordulóhoz legalább három egymást követő hónapban kellene érdemi növekedést látni. A szakértő óvatosságra int, mivel a KSH által közölt adatok nem teljesen koherensek, és az első negyedéves GDP adatok alapján a nagy- és kiskereskedelem nem tartozott a húzóágazatok közé.
Virovácz Péter szerint a kiskereskedelmi volumenváltozás nem jelenti azt, hogy a magyar társadalom jobban él. A volumenváltozás mellett fontos az értékesített termékek darabszámát is figyelembe venni, ami a 2020-as szintnek felel meg. Az árszínvonal emelkedése miatt nominálisan ugyan nőtt a kiskereskedelem, de az élelmiszer-árszínvonal 70-80 százalékkal magasabb, mint az inflációs sokk előtti években volt.
A Nézőpont Intézet Fogyasztói Barométerének kimutatása szerint a háztartások átlagos jövedelme 2024 márciusában nettó 551,5 ezer forint volt, ami közel 10 ezer forintos növekedés 2023 decemberéhez képest. Ennek ellenére élelmiszerre a háztartások 45 százaléka 100 ezer forintot vagy annál is kevesebbet költött márciusban, ami naponta maximum 1333 forintot jelent élelmiszerre egy átlagosan 2,5 fős háztartásban.