Az utóbbi hónapokban érzékelhetően egyre több feltűnően kedvezményes akciót kínálnak az élelmiszeráruházak, és nem csak a kormányzat által előírt kötelező akciózás miatt - olvasható az szmo.hu oldalán. Ezekben egy a közös: a jóárasított termékek többsége külföldről érkezik Magyarországra. Pedig teljesen logikusnak tűnhet, hogy a magyar termék olcsóbb, mint a Nyugat-Európából vagy még messzebbről érkező versenytársa, hiszen helyben van, ezért nem terheli akkora szállítási költség, ráadásul a kormánynak is érdeke a magyar vállalkozások helyzetbe hozása.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara néhány napja egy közleményben figyelmeztetett arra, hogy az olcsó import áruk kiszorítják a boltok polcairól a magyar élelmiszereket. Ezzel egy hároméves trend tört meg. A változás fő oka, hogy a brutális élelmiszerinfláció hatására a magyar vásárlók a korábbinál is jóval árérzékenyebbek lettek.
A importélelmiszerek felbukkanása azonban nem most kezdődött, hanem nagyjából akkor, amikor Magyarország 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz. Ezután nagyjából másfél évtizeden keresztül az élelmiszer-kiskereskedelem forgalomnövekedése minden egyes évben nagyobb volt, mint a hazai élelmiszeripar belföldi értékesítésének növekedése. Azaz több termék kellett, mint amennyit a magyar élelmiszeripar idehaza eladott. Ebből következően pedig a külföldről behozott importáru részesedése folyamatosan emelkedett.
Erről nemrég Nobilis Márton a Magyar Nemzetnek azt mondta, hogy „óriási felelőtlenség volt a piacot szerző multinacionális kiskereskedelmi láncoknak még a betelepedésük idején – az EU-csatlakozás előtt – nem feltételül szabni a hazai termékek megfelelő polcarányát”.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal kutatásában a tíz legnagyobb kiskereskedelmi lánc közel 40.000 termékét vizsgálták 16 olyan, hagyományos árukategóriában – például húskészítmények, tejtermékek, tojás, méz –, amelyekben a hazai élelmiszeripar el tudná látni a magyar lakosságot megfelelő mennyiségű és jó minőségű élelmiszerekkel. Az eredmény alapján a magyar termékek aránya 70 százalék körüli, míg 6 évvel korábban még csaknem 80 százalékos szinten állt. Az eredmények alapján a legtöbb magyar termékkel két évvel ezelőtt a Reál üzleteiben (80,65%) találkozhattak a vásárlók, míg a legkevesebb belföldi terméket a Lidl (56,09%) kínálta.
– magyarázza Éder Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara élelmiszeriparért felelős országos alelnöke. Ez a kedvező tendencia fordult meg idén.
2023-ban az élelmiszer kiskereskedelem minden hónapban csökkent az előző év azonos hónapjához képest. Azonban sokkal kisebb mértékben, mint ahogyan a hazai élelmiszeripar belföldi értékesítése. Raskó György agrárközgazdász szerint a változás drasztikus.
Raskó György szerint a magyar kormánynak is van szerepe abban, hogy ilyen helyzetbe került a hazai élelmiszerpiac. „Komoly mértékben elveszítette belföldi versenyképességét a hazai élelmiszeripar amiatt, hogy ilyen keményen sújtja különadókkal a kormány” - állítja.
Raskó György szerint 2024 januárjától a kötelező visszaváltási rendszer (DRS) növelheti tovább az árakat.
– mondja az agrárközgadász, aki szerint mindezeket összeadva olyan jelentős pluszteher jött létre, ami minden Magyarországon forgalomba hozott élelmiszer árát jócskán emeli.
Ugyanakkor nehéz helyzetben vannak az iparági szereplők, mert a magyar fogyasztók vásárlóereje olyan mértékben csökkent az utóbbi időben, hogy nem lesz egyszerű lesz keresztülvinni további áremeléseket.
Raskó György a jövőt tekintve nem túl optimista.
– véli a szakember.
Fotó: pexels.com