A GDPR miatt egyre szigorúbbak a sütikre vonatkozó szabályozások, de még mindig beazonosíthatóak vagyunk felhasználóként, ha visszatérünk egy korábban már felkeresett weboldalra. Vannak olyan szoftverek, melyek virtuális kameraként figyelik meg a lépéseinket az online térben, az algoritmusok ezek alapján még azt is tudják, mikor születik majd meg a gyermekünk vagy mikor megyünk nyaralni. Jelentős változáson ment keresztül az internet világa az elmúlt egy évtizedben is. Miközben „üdvözlünk a weboldalon” típusú üzenetekkel már szinte alig találkozni a site-okon, a hétköznapokban rengetegszer ugrik elénk egy-egy honlap sütikre vonatkozó szabályozása, amit a legtöbbször szinte már automatikusan el is fogadunk, anélkül, hogy átolvasnánk. Ilyenkor a weblap egy olyan kódot helyez el a webböngészőben, ami alapján kapunk egy azonosítót. Ez nem azt jelenti, hogy a rendszer tisztában van vele, kik vagyunk a való életben, ám ha visszatérünk az adott oldalra, fel fog ismerni minket.

A különböző nemzetközi szabályozások miatt a weboldal látogatók nyomon követése rendkívüli mértékben szigorodott az utóbbi években, de téves lenne azt hinni, hogy egyáltalán nem létezik. A hirdetők ugyanis főként ezen adatok alapján tudnak jól célozni, azaz úgy beállítani a hirdetéseket, hogy azokkal a kívánt célcsoportot érjék el

– magyarázta el Dávid Ádám, a Kiszervezett Marketing Kft. ügyvezetője.Az online marketing szakértő szerint a különböző mérőeszközök úgy funkcionálnak, mintha a képernyő virtuálisan be lenne kamerázva. Pontosan látni, hogy a felhasználók honnan érkeztek, mennyi időt töltenek el az adott oldalon, számítógépről vagy telefonról keresték-e azt fel, és hogy melyik aloldalakra kattintanak rá.Az algoritmus eszén nem lehet túljárniDávid Ádám ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a felhasználók megfigyelésének jelentős marketingvonzata van, vagyis ha valaki kikapcsolja a sütiket, olyan reklámokat fog kapni, amelyeknek a tartalma adott esetben egyáltalán nem is érdekli őt.

Amennyiben számunkra releváns reklámokat látunk, az sokkal jobb nekünk is, hiszen a Facebook hírfolyamunk nem lesz olyan, mint a spam mappánk a levelezésünkben. Ha érdektelen hirdetéseket kellene átgörgetnünk, a hirdetőnek is sokkal drágább lenne elérnie a célcsoportját. Ezzel nőnének a vállalkozások költségei, az beépülne a szolgáltatások és a termékek árába, mindezt a végfelhasználóval fizettetnék meg 

– mutatott rá.Leginkább az érdekelt, hogy a weboldalak lehallgatják-e a készülékeinket és azokon keresztül minket. Mint kiderült: ilyen gyanús esetekben is csak annyi történik, hogy paramétereink alapján tűpontosan kategorizál minket az algoritmus, mire lehet szükségünk a közeljövőben, ami olyan érzést kelthet bennünk, mintha a telefonbeszélgetésünk vagy a csetelésünk alapján tenné mindezt.Dávid Ádám példaként említette, hogy ha valaki gyermeket vár, szinte biztosan babatermékes hirdetésekkel fog többször találkozni, ha pedig nyaralásra készül, akkor az utazással kapcsolatos reklámok fogják elárasztani, nem véletlenül.

Azt veszem észre, hogy az emberek egyre kevésbé szeretik megosztani az adataikat bárkivel. A digitális lábnyom valóban egyre nagyobb, viszont azzal, hogy próbáljuk ezt korlátozni, csak saját magunknak ártunk, hiszen végül nekünk lesz drágább az adott termék, ha a cégek szűrési lehetőségeit korlátozzuk 

– hangsúlyozta.

A szakember szerint azonban egy jó marketingügynökség kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a hirdetések gyakorisága ne haladja meg azt a szintett, ami után a reklámok már idegesítőek, mivel azzal a kívánt hatás ellenkezőjét válthatják ki, ami kárára válhat a brandnek.