A NIS2 irányelv és a munkavállalók
A NIS2 irányelv bevezetése jelentős változásokat hozhat a munkavállalók számára, hiszen a vállalatoknak komolyabban kell venniük az emberi tényezőt a kibervédelemben. A munkavállalók profitálhatnak ebből, ha nem veszik félvállról a képzéseket és a kiberbiztonsági előírásokat.
A vállalatok számára gyakran nem a technológiai sérülékenységek jelentik a legnagyobb kockázatot, hanem azok a dolgozók, akik tudatlanságukból vagy figyelmetlenségükből segíthetik elő a kibertámadásokat. A kiberbűnözők a social engineering módszerével próbálkoznak, ahol pszichológiai ismereteket használva próbálnak bejutni a rendszerekbe, például megtévesztő e-mailekkel.
Az Európai Unió döntéshozói a kibervédelmi szabályozás aktualizálását látták szükségesnek, aminek eredményeként született meg a NIS2 irányelv. Ez az irányelv nemcsak a vállalatok, hanem a munkavállalók számára is biztonságosabb digitális munkakörnyezetet ígér, csökkentve a kibertámadások és adatvesztések esélyét.
A NIS2 hatálybalépése lehetőséget teremthet a munkavégzés helyének és módjának változatosságára is. A biztonságosabb munkakörnyezet révén a munkáltatók több digitális eszközt és rugalmasabb munkaidőt kínálhatnak, ami a munkaerőpiacon is több lehetőséget kínálhat a munkavállalóknak.
A NIS2 már hatályba lépett, de még friss, így egyelőre nem ismertek az emberi tényező erősítéséhez kapcsolódó pontos előírások. Az illetékes hatóságok, mint például a Nemzeti Kiberbiztonsági Intézet és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, még nem fogalmaztak meg ajánlásokat a kibervédelmi oktatásokra vonatkozóan.
A megfelelő kibervédelmi oktatás előnye, hogy a munkavállalók megértik a digitális veszélyeket és hatékonyan reagálhatnak azokra. A tudatos felhasználóként való viselkedés a munkahelyi biztonság növelése mellett a magánéletben is hasznos lehet.
A NIS2 mellett a GDPR is érvényben marad, amely előírja a cégeknek, hogy tájékoztassák az ügyfeleket egy kiberbiztonsági eseményről, ha személyes adatok érintettek. A NIS2 nem írja elő ezt a tájékoztatást, így a két szabályozás párhuzamosan létezik.
A vállalatok és felhasználók kárt szenvedhetnek vagyoni és nem vagyoni formában is. A vagyoni kár magában foglalhatja például az új hardver vagy szoftver beszerzésének költségeit, vagy az üzletmenet leállásából adódó veszteségeket. A nem vagyoni kár nehezebben meghatározható, de ide tartozhat a stressz vagy az adatok kiszivárgása miatti kellemetlenségek.
