Szeptember 29. az élelmiszerpazarlás elleni világnap. Az ENSZ-közgyűlés határozata nyomán rendezik meg minden évben azzal a céllal, hogy felhívják a figyelmet a világszerte termelt élelmiszerhulladék mennyiségére, a környezettudatosság és a tudatos élelmiszer-fogyasztás fejlesztésének fontosságára.

Az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezete (FAO) adatai szerint a világon a megtermelt élelmiszerek mintegy egyharmada - évente 1,3 milliárd tonnányi - hulladékként végzi, miközben világszerte mintegy 690 millióan éheznek.

A magyar háztartásokban 2016 és 2021 között az élelmiszer-pazarlás 24 százalékkal csökkent. A legfrissebb adatok szerint hazánkfiai egyre tudatosabban bánnak az élelmiszerekkel, az összes élelmiszer-pazarlás azonban még így is tetemes, évi 245 ezer tonna.

Ebből az élelmiszermennyiségből 430 ezer ember tudna jóllakni egy éven keresztül, napi 3 bőséges étkezéssel számolva.

Családokra lebontva ez azt jelenti, hogy minden magyar közel 60 kiló élelmiszert dob ki egy év alatt, ráadásul ebből a mennyiségből 24 kilogrammnak egyáltalán nem kéne a szemétben végeznie.

A Nébih kutatása alapján Magyarországon a legnagyobb mennyiségben elpazarolt élelmiszerek között toronymagasan vezetnek a készételek, melyekből évente fejenként 10 kilogramm kerül a kukába. Mindez forintosítva azt jelenti, hogy 

egy átlagos magyar állampolgár évi 40 ezer forint értékű élelmiszert pazarol el, ami a teljes lakosság szintjén több mint 380 milliárd forint veszteséget jelent.

Arról nem beszélve, hogy ha kevesebb élelmiszert pazarolnánk, csökkenne a vásárlási igény is, ami az árakban is tükröződne.

 

Az élelmiszerpazarlás csökkentésével ráadásul mérséklődhetne az üvegházgázok kibocsátása is. Egy modellszimuláció szerint például ha 2030-ra 41 százalékkal csökkentené az EU az élelmiszerpazarlást, az üvegházgáz-kibocsátás akár 108 millió tonnával lehetne kevesebb, hiszen az élelmiszer előállításához, feldolgozásához és szállításához köthető környezeti hatás is kisebb lenne.
Kis Anna, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa felsorolta azokat a tényezőket, amelyek az élelmiszerhulladék kialakulásában szerepet játszhatnak:
  • a nem megfelelően tervezett vásárlás és főzés,
  • az esztétikai szempontok,
  • az éttermek standard adagjai,
  • catering esetén a nem jól becsült létszám,
  • a termék vagy csomagolás sérülése,
  • a minőségmegőrzési és a fogyaszthatósági dátumok félreértelmezése.
A Másfélfok - Éghajlatváltozás közérthetően című szakportál szerint több megoldás is van a problémára, ilyen például a tudatos vásárlás és tervezés, az élelmiszerek szakszerű tárolása, a "maradékmentő receptek", vagy a felesleg jótékony célokra fordítása. Az eddigi példák azt mutatják, hogy az élelmiszerhulladék csökkentése egy elérhető cél: nem kell lemondanunk semmiről, csupán egy kicsit több odafigyelésre lenne szükség.