A legismertebb magyar, aki nem félt kockáztatni

Rubik Ernő, az egyik legismertebb magyar 80 éves lett. A világhírű logikai kirakós, a Rubik-kocka megalkotójának érdeklődése már kamaszként a matematika felé tendált, korrepetálással keresett pénzt.

Rubik Ernőt, aki 1944. július 13-án született. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Állami Díjas magyar szobrász, építész és feltaláló fiatal tanárként alkotta meg a kockát, amely aztán a popkultúra meghatározó részévé vált. A találmány 50 éve született, és azóta is töretlen népszerűségnek örvend, évente több millió példányban kel el világszerte.

A Budapesti Iparművészeti Főiskola oktatójaként Rubik nem számított arra, hogy a kocka átütő sikert ér el, csupán érdekesnek találta, ahogy a környezete és a tanítványai is. Eleinte azt hitte, eladhatatlan tárgyat alkotott, mivel túl nehéz megoldani a kirakóst.

Azonban ez az elmélete hamar megdőlt, hiszen alig néhány évvel a kocka megalkotása után már több mint egymillió darabot adtak el belőle Magyarországon, bár kezdetben szinte aprópénzért. Az áttörést a tengerentúli piacra való kijutás hozta meg, és bár az Egyesült Államokból sem dőlt a pénz a szocializmus korlátozásai miatt, Rubik végül méltó fizetséget kapott a rendkívüli szabadalomért. 1981 márciusában az amerikai boltokat is elárasztotta a kocka, amikor átkeresztelték Rubik-kockára.

Rubik 1975. január 30-án adta be igényét a kocka szabadalmaztatására, és majdnem három évvel később, 1977. december 31-én kapta meg a szabadalmat. A találmány lényege, hogy a nagy kockát alkotó 27 elem szétszedés nélkül hozható új helyzetbe, ehhez csupán a nagy kocka bármelyik lapját alkotó kilenc kis kockának elforgatása szükséges.

Rubik sosem kedvelte a hírnevet és a felhajtást, kevés interjút adott életében, inkább a családjára és az oktatásra koncentrál, és ezt a mai napig folytatja. Szerény életet él, a teleket a kellemesebb klímájú Spanyolországban tölti feleségével. Az idei év azonban dupla jubileumot jelent: a feltaláló 80, a kocka 50 éves, ami arra ösztönözte, hogy ritkán adott interjút adjon és egy ebéd keretében beszélgessen néhány újságíróval.

Születésnapi kvízünk segítségével most ön is tesztelheti, mennyit tud Rubik Ernőről. Az A mi kockánk című könyvében Rubik megosztja gondolatait a kocka hatásáról a művészet, tudomány és a kreatív ipar világára, valamint életfilozófiájáról és az oktatás fontosságáról. A könyv újra kiadásra került limitált példányszámban, dedikált változatban, különböző borítókkal és egy kockaemberrel együtt.

Rubik Ernő a kocka hatásmechanizmusát ma is kutatja, és bár a kockáról nem feltétlenül tudja a világ, hogy magyar, Izraelben és Franciaországban "magyar kockaként" terjedt el. A feltaláló elmondása szerint "allergiás" arra, ha valaki azt mondja, hogy "kirakja a kockát", helyette a "megoldás" kifejezést részesíti előnyben.

A kocka hatása a világra rendkívül tág, beleértve a tudományt, dizájnt, sportot, kultúrát és a képzőművészetet. A speed cubing, vagyis a kocka megoldásának gyorsasági versenye, világszerte népszerű jelenség, amelyet a feltaláló maga nem gyakorol, de elismeri az ebben rejlő kreatív elemet.

Rubik Ernő a jövőt illetően úgy véli, hogy bár aggódik a következő generációkért, a jövő megvan akkor is, ha aggódunk vagy ha nem. A kocka titkosításban való alkalmazásáról is beszélt, ami egy komoly terület, de többet ő sem tud erről a felhasználási területről.

Végül a tervezett Rubik-kocka alakú múzeum sorsa még mindig rejtély marad, mivel a kormány által 2012-ben bejelentett projekt nem valósult meg, és Rubik Ernő sem tud semmit a terv jelenlegi állapotáról.

Rubik Ernőt a játékszeretet, kíváncsiság, kreativitás és pedagógusi attitűd hajtotta a találmányai megszületésében. A Kocka a magyarok számára büszkeség forrása, és a világ számos részén a magyar találékonyság szimbólumaként ismerik. A Kocka története során becslések szerint csaknem egymilliárd ember játszott már vele. A jelenlegi rekordot a 21 éves amerikai Max Park tartja, aki 3,13 másodperc alatt rakta ki egy versenyen, míg egy japán mérnökök által kifejlesztett robotnak 0,305 másodperc kellett ehhez mindössze. A matematikusok által kiszámított "Isten száma", vagyis a kocka kirakásához szükséges minimum forgatások száma jelenleg 20.

Rubik Ernő édesapja, idősebb Rubik Ernő gépészmérnök, repülőgép-tervező, feltaláló volt, aki a legfőbb inspirációkat nyújtotta neki. Édesanyja, Szántó Magdolna költő, előadóművész volt, és a művészi indíttatás is erősen érezhető a Kocka későbbi feltalálójának karrierjében. Rubik Ernő a mérnök énje mellett a művészi oldalát is továbbfejlesztette, és építészetet tanított tanársegédként, majd adjunktusként, végül docensként.

Rubik Ernő mindig nagyon fontosnak nevezi az oktatást, és kötetében a játékot tartja a legjobb tanulási formának. Úgy véli, az iskolai tanításnak errefelé kellene közelítenie, és a készen kapott, tekintélyelvű tudás helyett a gyerekek belső motivációjukat és kíváncsiságukat megőrizve fedezzék fel és értsék meg a világot. Rubik Ernő szerint a világ kormányainak a költségvetésük felét az oktatásra kellene fordítaniuk.

Rubik Ernő a Kockából keletkezett jövedelméből családi házat, nyugati autót és nyaralót is vásárolt fiatalon, és alapított egy fiatalokat támogató alapítványt is. Mindig is hétköznapi életet élt, a luxus nem vonzotta, és élete legjobb pénzügyi döntésének tartja, hogy feleségét kérte meg a családi pénzügyek irányítására.

Rubik Ernő nevéhez több logikai játék megalkotása is fűződik, és a nyolcvanas évek elején főszerkesztője volt az …És játék című lapnak, majd saját vállalkozást alapított, a Rubik Stúdiót, ahol bútorokat és játékokat tervezett. Ma már Magyarországon és Spanyolország között ingázva éli nyugdíjas életét.