A magyar pedagógustársadalom válságban
A magyar pedagógusszakma helyzete kritikus, a tanárhiány és az alacsony bérek miatt. Egy friss tanulmány szerint a pedagógusok béremelése önmagában nem elegendő, komplex megoldásokra van szükség a válság kezelésére.
Átfogó tanulmány jelent meg a magyarországi pedagógustársadalom helyzetéről, amely rávilágít, hogy az állam több mint egy évtizeden át hanyagolta a tanárokat. A béremelések ellenére is a magyar pedagógusok az Európai Unióban a legrosszabbul keresnek, és az állam is keveset költ oktatásra GDP-arányosan. A tanárképzésre jelentkezők száma csökkent, és jelenleg mintegy 16 ezer pedagógus hiányzik a rendszerből.
Szapáry György, az MNB elnöki főtanácsadója vezette a vitairatot készítő szakértői csapatot, amely a Magyar Közgazdasági Társaság szervezésében tartott eszmecserén vitatta meg a tanulmányt. Pleschinger Gyula, az MKT elnöke szerint a tudás és innováció elengedhetetlen a felzárkózáshoz, ehhez pedig elegendő számú pedagógusra van szükség.
A pedagógusok korfája és a képzésre felvettek számának csökkenése miatt a pálya utánpótlása nem biztosított. Évente 4–5 ezer pedagógus vonul nyugdíjba, miközben az új belépők száma nem éri el a 2,5 ezret, ami tovább súlyosbítja a helyzetet.
A pedagógusok bére 2023-ban még mindig alacsony volt az OECD-országokhoz képest, de 2024 januárjában átlagosan 32,2 százalékkal emelkedett, és a tervek szerint 2025-ben további 21 százalékos emelés következik. Az állami kiadások alacsony szintje miatt a magyar családoknak jelentős áldozatokat kell hozniuk a gyermekeik oktatása érdekében.
A családi háttér jelentős befolyással van az oktatási eredményekre Magyarországon, ahol az egyik legmagasabb az uniós szinten a korai iskolaelhagyók aránya. A nehéz hátterű diákok gyakran nem rendelkeznek azokkal az alapvető készségekkel, amelyek szükségesek a középfokú képzésekhez.
Az MNB vitairatának készítői 10+1 javaslatot dolgoztak ki az oktatási rendszer fenntarthatósága és a pedagógusok utánpótlásának biztosítása érdekében. Ezek között szerepel a jelentős általános béremelés, a pedagógusi előmeneteli rendszer finomhangolása, a túlórák és helyettesítések térítése, valamint a pedagógusok munkáját segítő szakemberek számának növelése.
Csath Magdolna, az MTA doktora szerint Magyarország nem engedheti meg magának, hogy egyetlen gyerekről is lemondjon, és hangsúlyozta az oktatás és a versenyképesség közötti összefüggést. Csapodi Csaba, az ELTE Tanárképző Központjának igazgatója szerint a pedagógusok versenyképes jövedelme elengedhetetlen a minőségi oktatáshoz.
A pedagógusok teljesítményértékelési rendszere túl bonyolultnak és terhesnek bizonyul, és a tankerületek kommunikációs nehézségei is akadályozzák az iskolák működését. A vitairat szerzői szerint a kommunikációs és szervezési kihívások megoldása nem pénzkérdés, hanem hatékonyabb munkaszervezéssel orvosolható.
