Két villámcsapás két hét alatt - Mit kell tudni a viharkárokról?

Egy szombathelyi társasházat tavaly júliusban kétszer is villámcsapás ért két hét leforgása alatt, ami rendkívül ritka eseménynek számít. A lakásbiztosítások számának jelentős növekedése tapasztalható az első negyedévben, ami részben egy biztosító cég ajándék vészelhárítási szolgáltatásának köszönhető.

A lakásbiztosítások általában magukban foglalják a viharkárok fedezetét, és a klímaváltozás hatására már nem csak nyáron, hanem télen is egyre gyakoribbak a viharkárok. Kozma Gábor, az insura.hu biztosítási alkusztársaság vezérigazgatója szerint a téli hónapokban is egyre több viharkárt detektálnak a biztosítók.

Az autókra zuhanó fák okozta károk esetén a casco biztosítás téríthet, de ha közterületen történik a baleset, a közterület kezelőjének felelőssége is felmerülhet. Ha saját telken történik a baleset, a biztosító nem fizet, kivéve ha a vendégünk autóját éri kár.

Nem létezik olyan biztosítás, amely minden káreseményre kiterjed. A biztosítók pontosan meghatározzák, mi minősül viharkárnak, és 54 km/h alatti széllökések esetén nem térítenek. A biztosítók fejlett technológiák segítségével pontosan tudják, hol és milyen erősségű volt a szél vagy a csapadék.

Az Insura adatai szerint az elmúlt hónapban egyetlen biztosítótársasághoz 12 ezer viharkár-bejelentés érkezett, ami országosan 40-50 ezer kárbejelentést jelenthet. Az átlagkár összege 100 ezer forint volt, ami kétszerese az éves biztosítási díjnak.

A biztosítottaknak is vannak kötelezettségeik, mint például a kármegelőzés, a kárenyhítés és a kárbejelentés. A biztosítók sms-ben is értesítik az ügyfeleiket a közelgő viharról, és a kárbejelentést ma már digitális megoldások, mint telefonos applikációk és internetes felületek is segítik.