Vasúti és útfejlesztési terveket ismertetett Lázár János
Átfogó vasúti fejlesztésekről és egy tízéves útépítési programról számolt be Lázár János építési és közlekedési miniszter az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének podcastjében, több milliárd eurós beruházásokkal és új híd építésével kapcsolatban.
A miniszter elmondása szerint a következő négy év során több milliárd eurót terveznek a vasúti pálya felújítására fordítani, európai befektetési bankok hiteleinek felhasználásával. A vasúthálózat felújításának szükségességét azzal indokolta, hogy a 6000 kilométeres hálózatból körülbelül 3000-3500 kilométeren sebességkorlátozások vannak érvényben, amelyek a jelenlegi késéseket okozzák.
A tízéves útépítési program keretében autópályák, gyorsforgalmi utak és a közúthálózat felújítása szerepel. Lázár János szerint azonban kérdéses, hogy lesz-e elegendő erőforrás a tervek megvalósításához. Az állam jelenlegi útdíjbevételeit, amelyek 600 milliárd forint körül mozognak, a tervek szerint megdupláznák 1000-1200 milliárd forintra. Emellett egy új híd építését is említette, amely várhatóan Mohácsnál valósul meg, de további átkelők is tervezés alatt állnak.
A miniszter felidézte, hogy 2022 őszén mintegy 5000 milliárd forint értékű állami beruházást állítottak le, ami körülbelül 300 építkezést érintett, és ezek következtében az építőipar létszámleépítésre kényszerült. Lázár János szerint 2024-ben már látható némi konszolidáció a szektorban, a magánberuházások, különösen a gyárépítések terén. Új állami beruházásokra akkor kerülhet sor, ha a gazdasági növekedés is megindul, de a beruházások és a fogyasztás párhuzamos visszaesése, valamint az infláció jelentős problémát jelentenek.
A miniszter bejelentett egy szimbolikus projektet is: a Pázmány-campust, amely a katolikus egyetem új központjaként 50 ezer négyzetméteren épül meg Budapesten, és amelynek értéke 250-300 milliárd forint között mozog. A kormányzat tervei között tornacsarnokok és kórházak felújítása is szerepel.
Lázár János a Spakli podcastban beszélt politikai jövőjéről is, jelezve, hogy 2026 után lehet, hogy más területen próbálja ki magát, és nem ragaszkodik a politikai pályához. Úgy látja, 24 év után megújulásra van szükség a választókerületében, és időben kell átadni a helyet és a lehetőséget a fiataloknak.
A miniszter szerint 2023 volt a magyar építőipar fekete éve, mivel csak az ő minisztériuma 5000 milliárdnyi beruházást, vagyis több mint 300 építkezést állított le. Emiatt leépítések és cégeladások történtek az építőiparban. Úgy látja, 2024-ben már konszolidálódni kezdett a helyzet, mert egyrész már nincs 15-20 százalékos infláció az építőiparban, másrészt a magánberuházások is meglendültek. Az otthonteremtési támogatásnak köszönhetően nagyjából 200 milliárd forintnyi forgalmat generálnak, ami főleg a kisebb építőipari cégeknek kedvez.
Lázár János beszélt arról is, hogy a Magyarországnak járó uniós pénzek 55 százalékát az Európai Bizottság továbbra is blokkolja „politikai okoknál fogva”, ezt pedig a magyar kormány külföldi tőkével, FDI-befektetésekkel váltja ki.
