Magyarország az Európai Unió soros elnöke
Július 1-jén Magyarország veszi át Belgiumtól az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, ami a következő félévben Európa figyelmét Magyarországra irányítja. Az elnökség jelentősége és hatásköre azonban korlátozott, és több tagállam, valamint az Európai Parlament aggályai ellenére is megkezdődik a magyar kormány elnöksége.
Magyarország 13 év után ismét betölti az Európai Unió soros elnökségét, amelyet legutóbb 2011-ben töltött be, és akkor is Belgiumot követte a sorban. Az elnökség előtt több tagállam és az Európai Parlament szerette volna elhalasztani Magyarország soros elnökségét az Orbán-kormány jogállamisági kérdései és az EU-szkeptikus nézetei miatt, de ez nem történt meg.
Az Európai Unió Tanácsa, amelyet a tagállamok szakminiszterei alkotnak, és amelynek Magyarország lesz a soros elnöke, jogalkotó szervként működik együtt az Európai Parlamenttel. A jogalkotási folyamatban az Európai Bizottság készít javaslatokat, amelyeket a Parlament és a Tanács vizsgál meg és módosíthat.
A soros elnök feladatai közé tartozik a jogalkotási munka előmozdítása, a Tanács munkájának megszervezése és koordinálása, valamint a tagállamok nézőpontjainak összehangolása. Az elnökség során Magyarország nem a saját nemzeti érdekeit képviseli, hanem a tagállamok közös álláspontját.
A magyar kormány a prioritásokról már korábban egyeztetett Spanyolországgal és Belgiummal, és Bóka János európai ügyekért felelős magyar miniszter bemutatta a terveket. Az EU soros elnöksége nem jelenti az adott ország dominanciáját, hanem a kompromisszumos megoldások előmozdítását az EU-csúcson Alexander De Croo belga miniszterelnök is hangsúlyozta.
A magyar elnökség kezdetén az Európai Parlament és az Európai Bizottság még nem áll fel teljesen, így a lényegi jogalkotás őszig nem várható. A magyar kormány a legtöbb Tanács-ülést őszre időzítette, és Bóka János szerint egy aktív, Európa érdekét figyelembe vevő elnökséget ígérnek.
Az Európai Parlament július 16-án tartja alakuló ülését, ahol Roberta Metsola máltai EP-képviselőt választják meg újra az EP elnökének, és az Európai Bizottság új tagjainak kinevezése is folyamatban van, amely októberig elhúzódhat. A magyar kormány deklarált célja, hogy bemutassa, képesek a kompromisszumos együttműködésre, és nem akarják ellehetetleníteni az unió működését.
A magyar elnökség gazdasági szempontból kiemelt vállalása egy Új Európai Versenyképességi Megállapodás létrehozása, amely hozzájárulna egy technológia-semleges ipari stratégia megalkotásához, az európai termelékenység növeléséhez, a nyitott gazdaság és a nemzetközi gazdasági együttműködések elősegítéséhez, valamint egy rugalmas munkaerőpiac biztosításához, amely növekvő munkabéreket és biztos munkahelyeket teremt.
A soros elnökség programja már az első napokban sűrű lesz, többek között lesz ülése az Oktatási és Képzési Magas Szintű Munkacsoportnak, workshop az éghajlatváltozással kapcsolatos nemzetközi kérdésekről, és megkezdődik az Európa - Kína Turizmus Dialógus.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a héten bemutatja az áprilisi külkereskedelmi termékforgalom adatait, amelyek fontosak, mivel az exporttevékenységünk jelenleg nem teljesít optimálisan. Emellett közzéteszik a kormányzati szektor első negyedéves egyenlegét, és pénteken a KSH bemutatja a bajban lévő ipar, a nem túl erős kiskereskedelem, és a helyét kereső külkereskedelem májusi számait.
A héten további fontos események is várhatók, például a Magyar Közgazdasági Társaság vitairatának megvitatása a pedagógushiány hosszútávú, fenntartható megoldásáról, valamint az új otthonfelújítási támogatási rendszer elindulása. Külföldi események között szerepel a kínai feldolgozóipar júniusi teljesítményének bemutatása, a németországi fogyasztói árak alakulása, és az Egyesült Államok építőipari kiadásainak ismerete.
