Magyarország uniós szokásjoggal szakít a soros elnökség kezdetén

Zökkenőkkel indul a magyar soros elnökség, mivel időpontegyeztetési problémák miatt a bizottsági tagok nem tesznek látogatást Budapestre, és Orbán Viktor sem mutathatja be a magyar elnökség programját az Európai Parlamentben.

Tizenhárom év után Magyarország ismét betölti az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét július 1-től, azonban már a kezdet előtt komoly problémákba ütközött. Az uniós szokásjog szerint a biztosok testülete az elnökség kezdetén az adott ország fővárosába látogat, de a Szabad Európa értesülései szerint Magyarország esetében ez nem valósul meg időpont egyeztetési nehézségek miatt.

A hivatalos indoklás szerint Ursula Von der Leyen, aki újfent bizottsági elnöknek jelöltetett, számára a július 4-5-i időpont lett volna megfelelő a látogatásra, míg a magyar kormány a július 11-i időpontot preferálta.

Orbán Viktor a tervek szerint az Európai Parlament július 16-i ülésén mutatta volna be a magyar elnökség programját, azonban a plenáris ülésszak napirendjébe nem került be a programbemutatás.

Az elnapolt kötelező és szokásjoggá vált események árnyékot vetnek a tagállam és az unió kapcsolatára, és előrevetíthetik a további ütközéseket, valamint a kommunikáció hiányát. Elemzők szerint a távolságtartás oka lehet, hogy Orbán Viktor Ursula von der Leyen mandátumának meghosszabbítása ellen szavazott az Európai Tanács ülésén, ahol a csúcsvezetői tisztségekről döntöttek. A magyar miniszterelnök a bizottság elnökét azzal vádolta, hogy visszaél a hatalmával, és a jogállamiság eszközét pártalapon, politikai alapon használja Magyarország ellen.

A látogatás és a programbemutatás elhalasztása miatt valószínűleg mindkét eseményt csak szeptemberben rendezik meg. Magyarország hat hónapos elnökségének nettó időtartama a nyári uborkaszezon miatt, amikor az uniós tisztviselők nem üléseznek, gyakorlatilag négy hónapra csökken.