EU-csúcstalálkozó: Megállapodások és viták

Az Európai Unió vezetőinek csúcstalálkozója zárult le, ahol Antonio Costa lett kijelölve a Tanács új elnökének, Ursula von der Leyen pedig újra jelölést kapott a Bizottság élére, amelyről még az Európai Parlament fog dönteni. A találkozón Orbán Viktor és Giorgia Meloni kritikája ellenére is sikerült megegyezni a vezetői pozíciókról, bár a német–francia tandem próbálta befolyásolni a Stratégiai Menetrendről szóló vitát.

A csúcstalálkozó előtt még fontos gazdasági és védelmi kérdések megvitatását tervezték, de a napirendet végül lecsupaszították, hogy az uniós vezetők kinevezése legyen az egyetlen jelentős téma. A Portfolio szerint több uniós tisztviselő és tagállami diplomata is úgy nyilatkozott, hogy a cél az volt, hogy a lehető legtöbbet hozzák ki a tárgyalásokból.

Németország koalíciós kormányának nehézségei és Emmanuel Macron francia elnök előrehozott választásokat kezdeményezése is befolyásolta a csúcstalálkozót. A tagállami diplomaták a francia választásokról és a lehetséges politikai következményekről beszélgettek, valamint arról, hogy Meloni és Orbán mennyire tudják befolyásolni a vezetői pozíciókról szóló vitát.

Meloni és Orbán kritizálták, hogy a szélsőjobboldali és keményvonalas jobboldali pártokat kihagyják a csúcspozíciók osztásából, de mivel a döntéshez nem volt szükség konszenzusra, Ursula von der Leyen újrajelölése és Antonio Costa kinevezése várható volt. A politikai dráma végül azzal ért véget, hogy Meloni tartózkodott a von der Leyenről szóló szavazáson, míg Orbán az EB-elnök és az észt miniszterelnök ellen szavazott, de Costát támogatta.

Döntések és konklúziók

Az Európai Tanács elítélte Oroszország ukrajnai háborúját és megerősítette támogatását Ukrajnának. A Közel-Kelet kapcsán Izrael biztonságáért és a regionális stabilitásért való elkötelezettségét hangsúlyozta, és tűzszünetet sürgetett a gázai konfliktusban.

A védelem terén a tagállami vezetők a sürgős védelmi szükségletekről és európai kezdeményezésekről tárgyaltak, és felkérték a Tanácsot, a tagállamokat, a Bizottságot és a főképviselőt, hogy dolgozzanak tovább a kritikus képességek, az európai védelmi ipari stratégia és program fejlesztésén.

A versenyképesség terén az Európai Tanács a tőkepiaci unió bevezetéséről tárgyalt, és felkérte a Tanácsot és a Bizottságot, hogy gyorsítsák fel az integrált piacok létrehozásához szükséges munkát.

Az Európai Tanács elfogadta a 2024–2029-es időszakra szóló Stratégiai Menetrendet, amely az EU versenyképességének növelését, az oktatás, kutatás-fejlesztés, innováció és vállalkozások támogatását, valamint a digitális infrastruktúra és a klímaváltozás elleni küzdelem fejlesztését írja elő.

Az EP-választások után a szélsőjobboldal előretörése ellenére a centrista koalíció megőrizte többségét az Európai Parlamentben, ami lehetővé tette számukra, hogy fenntartsák a status quot. A három nagy pártcsalád, a Néppárt, a Szocialisták és a Liberálisok megkötöttek egy megállapodást, amelyre a választópolgárok többsége felhatalmazást adott nekik. Orbán Viktor, aki korábban saját győzelmének tekintette Ursula von der Leyen kinevezését, most ellenezte az újraválasztását, de a minősített többséggel történő szavazás miatt nem tudta megakadályozni a döntést.