Kezünkben a kulcs a harmadik világháború elkerüléséhez

Nem vagyunk okosabbak, se bölcsebbek, mint nagyapáink vagy dédapáink. Hiába a történelmi elrettentő példák, az alapvető emberi motivációk ma is ugyanazok: a hatalom megszerzése és megtartása. Ezek mindig az első számú mozgatórugók a politikában, a geopolitikában, ezáltal a háborús döntésekben is – mondta az Indexnek Szalay-Berzeviczy Attila közgazdász.

Napra pontosan 110 éve, 1914. június 28-án történt a Ferenc Ferdinánd elleni szarajevói merénylet, az első világháború kitörésének közvetlen ürügye. Szalay-Berzeviczy Attila szerint az első világháború okainak, körülményeinek és következményeinek megértése segíthet elkerülni a harmadik világháborút. A szerző a Budapesti Értéktőzsde korábbi elnöke, illetve a BOM a Magyar Sportért Alapítványt is vezeti, így a magyar euró és a budapesti olimpiarendezés kérdése is szóba került az interjúban.

Nagyhatalmi ambíciók, történelmi sérelmek

A nagyhatalmak fegyveres konfliktusa nem egyik napról a másikra következik be, hanem egy hosszú negatív folyamat végső fázisaként valósul meg. Az első világháború tekintetében a szikra a szarajevói merénylet volt, ami még önmagában nem jelentette az első világháború nyitányát. Az Osztrák-Magyar Monarchia úgy gondolta, hogy meg kell büntetni a szerbeket, ami lokális konfliktusnak tűnt, de az események gyorsan eszkalálódtak, amikor az Orosz Birodalom válaszul mozgósításba kezdett. Az oroszok kezében volt a legfontosabb döntés az első világháború kirobbantásáról, melynek hátterében a nagyhatalmi ambíciók és történelmi sérelmek mellett sok ego megnyilvánulása is meghúzódott.

Volt-e esély a háború megnyerésére?

Az első világháború négy és fél évig tartott, és a központi hatalmak vereségével ért véget. Szalay-Berzeviczy szerint volt esély a háború megnyerésére, amíg az olaszok és a románok oldalt váltva be nem léptek a konfliktusba. A központi hatalmak győzelemhez közeli állapotban voltak 1917 végén, de az amerikaiak beavatkozása gyorsan véget vetett a háborúnak.

Európa útkeresése

Európa nem tud ennél sokkal versenyképesebb lenni, mert nem akar. Az európai emberek többsége azt várja, hogy az államok a polgári élet, a nyugdíjazás, az egészségügy és az oktatás minőségére költsenek, nem nagyhatalmi ambíciók kergetésére. Ezért Európa nem tud beleszólni Ázsia és Amerika versenyfutásába.

Tőzsde, forint, euró

Szalay-Berzeviczy szerint a tőkepiacok terén óriási lemaradásban vagyunk. Az európai tőkepiacoknak erősebben kell az integráció irányába lépniük. A magyar euró kapcsán a közgazdász úgy véli, hogy az EU fejlődése válságokon át vezet, és az eurózóna ma már erősebb és ellenállóbb, mint valaha. Az euró bevezetése nélkül a versenyképességünk nem javult, így lehet, hogy ezt a fordulatot könnyebb az eurózónán belül kierőszakolni magunkból.

Lesz-e Budapesten olimpia?

A 2017-ben elbukott pályázat után 2036 a következő kiadó olimpia. Szalay-Berzeviczy szerint a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) már nem hagyományos értelemben vett pályázatokat ír ki, hanem exkluzív tárgyalássorozatra hívja meg a városokat. A következő olimpia rendezésére 2026 elején dönthet a NOB.