Magas részvétel és biztonsági botrány a francia választásokon

Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés vezetője kijelentette, hogy ha pártja megszerzi az abszolút többséget a francia nemzetgyűlési választásokon, akkor Emmanuel Macron elnök nem tudja majd megvalósítani tervét francia katonák Ukrajnába küldésére. A választások első fordulójában a külföldön élő francia választópolgárok közül már 250 ezren leadták a voksukat az interneten keresztül az első 24 órában, ami magas részvételre utal.

A Reuters szerint Macron elnök a Nemzetgyűlés feloszlatása után új törvényhozási választásokat írt ki június 30-ra és július 7-ére. A választásokon a 577 tagú Nemzetgyűlés képviselőit választják meg egyéni választókörzetekben, két fordulóban. A közvélemény-kutató intézetek több mint hatvan százalékos részvételt jeleznek előre a vasárnapi első fordulóban.

A Nemzeti Tömörülés jelenleg vezeti a pártok népszerűségi listáját, de még nem biztos, hogy elérhetik a szükséges 289 mandátumot az abszolút töbhséghez. Az Ifop szerint a párt 220 és 260 közötti képviselői helyre számíthat. Valamennyi felmérés azt jelzi, hogy az első fordulóban a Nemzeti Tömörülés végezhet az élen a szavazatok 36-37 százalékával.

A francia alkotmány értelmében az elnök felelős a kül- és biztonságpolitikáért, és ő a hadsereg főparancsnoka. Macron nemrégiben kijelentette, hogy NATO-tagországoknak kellene katonákat küldeniük Ukrajnába kiképzési és támogatási feladatokra. Emmanuel Macron egyelőre nem hozott döntést a kérdésben, de nem zárta ki francia katonai kiképzők küldésének lehetőségét egy nemzetközi koalíció keretében.

Le Pen szerint azonban a miniszterelnök rendelkezik a "kasszakulccsal", és bár nem kíván vitába szállni az elnökkel, világossá tette, hogy Ukrajnába nem küldhetnek csapatokat. A Nemzeti Tömörülés által alakítandó kormány és az államfő közötti úgynevezett politikai társbérletre készül, és arra hívta fel a figyelmet, hogy a hadsereg vezetését illetően a köztársasági elnök címe csak tiszteletbeli.

A pártot érintő biztonsági botrány is napvilágot látott, miután kiderült, hogy a Nemzeti Tömörülés biztonsági tanácsadója, Tamara Volohova állítólagos orosz ügynök, aki korábban modellkedett is. Volohova 2020-ban lett francia állampolgár, és a francia hírszerző szolgálat jelentése szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök ügynökeként dolgozik. Le Pen korábban reagált ezekre a vádakra, azt állítva, hogy semmilyen kapcsolatban nincs Putyinnal, akivel életében csak egyszer találkozott.

A választások egyik fő kérdése, hogy a korábbi választásokhoz hasonlóan összefognak-e a jobbközép, a centrum és a baloldal jelöltjei a Nemzeti Tömörülés ellen. Jean-Luc Mélenchon, az Engedetlen Franciaország vezetője jelezte, hogy a Nemzeti Tömörüléssel szembeni voksolásra fogja kérni a híveit a második fordulóban.

Egy intézményi válság lehetősége is fennáll a második forduló után, miután Jordan Bardella, a Nemzeti Tömörülés elnöke és miniszterelnök-jelöltje megerősítette, hogy csak akkor vállalja a kormányzást, ha a pártja abszolút többséget, azaz legalább 289 helyet szerez a nemzetgyűlésben.