A bűnözők egyszerű trükkjei a telefonlopásokhoz és a bőrön át a véráramba kerülő örök vegyi anyagok
Több tízezer fontos bevételt érnek el naponta azok a bűnözők, akik egyszerű, de hatékony módszerekkel lopják el az okostelefonokat és jutnak hozzá az áldozatok pénzéhez.
A kiberbűnözés sokféle formájától eltérően a klasszikus módszerek továbbra is népszerűek a bűnözők körében. Az ITV brit televízió reggeli műsorában egy maszkolt bűnözővel készült beszélgetés során derült fény arra, hogy a bűnözők milyen egyszerű módszereket alkalmaznak a telefonlopások során.
A The Independent összefoglalója szerint a módszer lényege, hogy az áldozat válla fölött kilesik a jelkódot vagy a jelszavakat, majd megragadják a készüléket és elfutnak. A jelkód birtokában a telefon feloldható, így a bűnözők hozzáférhetnek a banki alkalmazásokhoz is, még ha azokban ujjlenyomat-azonosítás vagy arcfelismerés is be van állítva.
A bűnözők egy csoportja naponta akár 18–20 lopott mobilt is képes lepasszolni, amelyekből jelentős összegeket, napi 15–20 ezer fontot, azaz körülbelül 7–9 millió forintot keresnek. A bűnözők egyikük szerint nem mindig szükséges fizikailag ellopni a készüléket; ha a banki belépési adatokat megszerzik, azokat továbbíthatják, és a netbankban a jelszó megváltoztatásával kizárhatják a tulajdonost.
A nyilvános, zsúfolt helyeken, mint például tömegközlekedési eszközökön vagy bulikban, fokozott óvatosság szükséges. Ilyen helyzetekben érdemes inkább az ujjlenyomat- vagy arcfelismerő funkciókat használni, és kerülni a jelszó beírását, mivel azt könnyen kifigyelhetik a tolvajok.
Az androidos és iOS-eszközök gyártói is igyekeznek intézkedéseket bevezetni a lopások megnehezítése érdekében, így a modern készülékek már számos védelmi funkcióval rendelkeznek.
Egy másik, a biztonsággal kapcsolatos aggodalomra ad okot az Environment International című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány, amely szerint a PFA néven ismert perfluor-alkil anyagok, vagyis az "örök vegyi anyagok" képesek a bőrön keresztül felszívódni és így bekerülni a véráramba. A Birminghami Egyetem kutatói által végzett vizsgálat során 17 különböző típusú PFA közül 15 esetében jelentős mennyiségű felszívódást tapasztaltak. A perfluor-oktánsav esetében a felszívódási arány 13,5 százalékos volt, ami azt jelenti, hogy az alkalmazott dózis további 38 százaléka felhalmozódott a bőrben. Ez arra utal, hogy az idő előrehaladtával egyre több ilyen anyag kerülhet a véráramba, ami különösen aggasztó, tekintettel a PFA-k egészségre gyakorolt káros hatásaira, mint például a termékenység befolyásolása, a magzati fejlődés zavara, az elhízás és bizonyos ráktípusok kockázatának növekedése.
A PFA-kat tartalmazó termékek, mint például samponok, csomagolóanyagok és sminktermékek, széles körben elterjedtek, és a vegyszerek lassú lebomlása miatt hosszú távon felhalmozódnak a környezetben és az emberi szervezetben. Emiatt egyre több országban igyekeznek korlátozni vagy akár betiltani a PFA-k használatát, de ez nem megy sem könnyen, sem gyorsan. Az embereknek ezért tudatosan kell figyelniük a fogyasztott termékekre, hogy elkerüljék a PFA-kat, bár a bőrön keresztüli felszívódás miatt ez önmagában nem feltétlenül elegendő.
Egy friss tanulmány szerint a kávé egy váratlan hatása lehet, hogy csökkenti a sok ülésből fakadó egészségügyi problémákat. A BMC Public Health folyóiratban publikált kutatás eredményei szerint, ha valaki napi 6–8 órát ül, és iszik egy kávét, védve lehet a sok ülés káros hatásaitól. A kávéivó emberek 1,58-szor kisebb valószínűséggel haltak meg bármilyen okból kifolyólag, szemben azokkal, akik ennyit ülnek és nem fogyasztanak kávét. A Soochow Egyetem kutatói szerint ez az első tanulmány, mely felveti, hogy a kávéfogyasztás miként ellensúlyozhatja a sok ülésből fakadó káros hatásokat, különösen a szív- és érrendszeri és a bármely okból bekövetkező halálozás esetében. Azonban fontos megjegyezni, hogy a tanulmány nem állított fel ok-okozati összefüggést, és a kávé fogyasztása mellett sem szabad elhanyagolni a mozgást.
A játék jelentősége nem csak az emberi kultúrában, hanem az állatvilágban is megfigyelhető. A Bristoli Egyetem kutatói a palackorrú delfineknél észlelt szerepjátékot vizsgálták, amely a későbbi utódnemzésben játszhat fontos szerepet. A fiatal delfinek jelentős időt fektetnek a felnőtt tereléshez hasonló játékba, felváltva betöltve a férfi és női szerepeket, és utánozva a felnőttek kommunikációs hangjait. A kutatások azt mutatják, hogy a játékviselkedésekkel eltöltött idő megbízhatóan jelzi, hogy felnőttként hány hím utód születik. Ez alátámasztja azt az elképzelést, hogy a vadon élő állatok együtt játszva gyakorolhatják azokat a viselkedéseket, amelyek felnőttként fontosak számukra, és ha eleget gyakorolnak, felnőttként is sikeresebbek lesznek.
