Eufória és félelem: hogy kezeld a tériszonyod egy hatezres himalájai csúcson?

Tavaly ősszel többször is találkoztam a nepáli Everest alaptábor túrájának hirdetésével a közösségi médiában, ami végül is annyira megfogott, hogy jelentkeztem egy magyar szervezett túrára, melynek csúcspontja az 5364 méteren fekvő Everest alaptábor és az 5644 méter magas Kala Patthar volt.

Idén áprilisban indultunk el Nepálba, és bár eredetileg terveztem, hogy a túra után még Nepálban maradok és ellátogatok Buddha szülőhelyére, Lumbinibe, egy másik kihívás is foglalkoztatott: egy hatezres csúcs meghódítása Nepálban. Mivel nem tudtam, hogyan fogom bírni a magashegyi körülményeket, ez csak egy B-terv volt, ráadásul tériszonyos is vagyok, így ez a kihívás még nagyobb lépés volt számomra.

Az Everest alaptábor túra 4-5. napján döntöttem el, hogy vállalom az 6189 méter magas Island Peak, más néven Imja Tse megmászását, miután láttam, hogy jól halad az akklimatizációm és nincsenek magashegyi betegségre utaló tüneteim. A csúcsra mászáshoz mászóengedélyt kell váltani, és csak mászó serpával lehet felmenni.

Az Everest alaptábor túra után, amelyről már korábban is született cikk, a Kala Patthart hárman megmásztuk, majd elindultam az Island Peak felé. Útitársam egy teherhordó volt, aki az utat mutatta és a nagyobb táskámat vitte. Dingboche faluban töltöttem egy éjszakát, majd Chukhungba gyalogoltunk át, ahol megismertem Dawa Tshering serpát, aki később a mászó serpám lett. Ő tanított meg a fix köteleken való mászásra és az ereszkedő nyolcassal való leereszkedésre, mivel korábban még nem másztam ilyen felszereléssel, és 2000 méter feletti magasságban sem voltam.

Az alaptáborban minden megtalálható volt, mint az Everest alaptáborban: étkezősátor, konyhasátor, WC-sátor. Az éjszakát -9 Celsius-fokban töltöttem a sátorban, majd éjfélkor kellett kelni a mászáshoz. Az út az alaptáborból a csúcs felé vezetett, ahol először földes, kavicsos talajon, majd sziklákon kellett kapaszkodni. A crampon pointnál kellett felvenni a magashegyi bakancsot, hágóvasat és beülőt, majd a gleccser-szakasz következett, ahol óvatosan, a vezetőm által mutatott útvonalon haladtunk. A Fal résznél már csak sziklán és kőkeményre fagyott jégen kellett mászni, mivel idén nem esett hó.

A csúcson a látvány lélegzetelállító volt, hatezres, hétezres és nyolcezres csúcsokkal körbevéve. A lefelé vezető út mentálisan nehezebb volt, de a félelmemet mentális felkészüléssel és vizualizációs technikákkal, valamint egy személyes mantrával kezeltem. Az ereszkedés során figyelnem kellett a kőhullásra is, de szerencsésen leértem az alaptáborba, majd visszagyalogoltam Chukhungba.

Az Island Peak megmászásához fizikai és mentális felkészülés szükséges, amit én hosszútávú túrázással és futással kombináltam. Az alaptábor túrán felül 700-1000 euróba került a csúcs megmászása, amely magában foglalta a csúcsengedélyt, a mászó serpa, a plusz napi szállások és az alaptábori ellátás költségeit, valamint a sikeres mászás után a mászó serpának fizetendő csúcsbónuszt.

A szerző további részleteket osztott meg közösségi oldalán az Island Peak-túrával és a felkészüléssel kapcsolatban. A csúcstámadás útvonala nagyítható túratérképen is megtekinthető, és a Szépkilátás Facebook-oldalán további helyeket is ajánlhatnak a követők, ahol a szerző heti túraajánló hírlevelére is fel lehet iratkozni.