Halogatás okai és mentőövek a Tokiói Egyetem kutatása szerint

A Tokiói Egyetem kutatása rávilágított, hogy a halogatás hajlamát nagyban befolyásolja az egyének jövőhöz való hozzáállása. A vizsgálat során közel 300 fiatal részvételével azt találták, hogy az optimisták kevésbé hajlamosak a halogatásra, míg a pesszimisták gyakrabban halasztják el a feladataikat.

A kutatásban részt vevő fiatalokat a stresszről és a jólétről kérdezték, valamint arról, hogy ezek hogyan változtak az elmúlt 10 év során. Az eredmények alapján a résztvevőket négy csoportba sorolták a pesszimista-optimista hozzáállás alapján, és ezen belül is elkülönítették a súlyos, közepes és alacsony halogatású csoportokat.

A kutatás során Saya Kashiwakura, a Tokiói Egyetem Művészeti és Tudományos tanszékének végzős hallgatója, és Kazuo Hiraki professzor a halogatás és az időszemlélet közötti kapcsolatot vizsgálták. Megállapították, hogy a halogatás gyakorisága összefügg a jövőről alkotott képpel is. Azok, akik nem tudják összekapcsolni a jelenlegi cselekvéseiket a jövőbeli eredményekkel, hajlamosabbak a halogató magatartásra.

Kashiwakura szerint az optimista emberek, akik úgy vélik, hogy a jövőben nem lesz több stresszük, mint jelenleg, kevésbé válnak súlyos halogatókká. A kutatás rámutatott arra is, hogy nem csak az átélt stressz mértéke, hanem annak felfogása is befolyásolja a halogatási szokásokat. A múlt és a jövő 10-10 évének attitűdje döntő abban, hogy valaki súlyos vagy átlagos halogató lesz-e.

Érdekes módon a kutatás nem talált összefüggést a halogatás és az önmagunkhoz való hozzáállás, vagy az életcélok között. A kutatás jelentősége abban rejlik, hogy a halogatást befolyásoló tényezők feltárása mentesítheti az egyéneket a lelkifurdalástól és az önmaguk hibáztatásától. Emellett lehetőséget ad arra, hogy megváltoztassák a jövőhöz való hozzáállásukat, ami segíthet a halasztás kerülésében.