Orbán Viktorhoz hasonlítják a német kancellárt Brüsszelben

Olaf Scholz német szövetségi kancellár kormányában nincs egyetértés az új orosz szankciócsomagról, Brüsszelben a kancellárt már Orbán Viktorhoz hasonlítják, Németország ugyanis követheti Magyarország példáját a büntető intézkedések kijátszása terén.

Vita zajlik Olaf Scholz kormányában Németország álláspontjáról az Európai Unió új orosz szankciós csomagjával kapcsolatban, ami kezd egyre kínosabbá válni a kancellárnak – írja az Economx. A német külügyminisztérium szerint imázsromboló, hogy a szövetségi kormány fenntartásokkal kezeli az új büntető intézkedéseket és ezzel késlelteti a csomag bevezetését.

A tervezett intézkedések célja elsősorban a meglévő szankciók megkerülése elleni küzdelem. Döntene arról, hogy továbbra is használhat-e nyugati technológiát az orosz fegyveripar az Ukrajna elleni háborújához készült fegyvereinél, valamint Oroszország dollármilliárdos cseppfolyósított földgáz (LNG) üzletága ellen először vezetnének be szigorú korlátozásokat az átrakodások tilalmával.

Németország külügyminisztériuma a kancellária szankciócsomaggal kapcsolatos fenntartásait egyre inkább problémásnak tartja. Annalena Baerbock szövetségi külügyminiszter az elmúlt két évben intenzíven dolgozott azon, hogy az európai partnerekkel helyreállítsa a régi Oroszország-politika miatt elvesztett bizalmat, amit nem szabad újra elveszíteni – jelentette ki a minisztérium.

A tervezetről több mint egy hónapja vitatkoznak az Európai Unió 27 tagállamának tisztviselői. A büntető intézkedésekkel kapcsolatos német aggodalmak és változtatási kérések a brüsszeli diplomaták szerint a fő okai annak, hogy még nem zárultak le a központi tárgyalások.

Aggályaival a közelmúltban Németország egyedül maradt, az országot az Európai Unió döntéshozói egyre inkább Magyarországhoz hasonlítják. Brüsszelben úgy vélik, hogy a német kormányfő Orbán Viktorhoz hasonlóan áll a kérdéshez.

Az intézkedések jelentette uniós vállalatokra nehezedő túlzott terhek miatt aggályoskodik elsősorban a német kormány. Módosításként követelik, hogy a harmadik országbeli kereskedelmi partnereknél ne kelljen gondoskodniuk a cégeknek a szankciók betartásáról. A másodlagos szankciók veszélyt jelenthetnek a német gazdaságra, és jelentős vitafelületet kínálnának politikai összetettségük miatt.

A német autóipar lehet a kulcs, Németország az új Magyarország

Sajtóértesülések szerint Németország Brüsszel azon törekvését is megakadályozná, hogy a német luxusautók Belaruszon keresztül Oroszországba jutásának nyitva hagyott jogi kiskaput is lezárja.

Egy meg nem nevezett uniós tisztségviselő közölte, hogy a Scholz-kabinet fenntartásai miatt olyan érzésük van, mintha Németország lenne az új Magyarország.

A párhuzam arra utal, hogy korábban Orbán Viktor miniszterelnök kormánya többször is halogatta az orosz szankciókkal kapcsolatos döntéseket. Ez a német külügy szerint kellemetlen, mivel az intézkedésben elfogadhatatlan problémát a többi uniós tagállam nem lát. Korábban Magyarország kitartott, azonban már hajlandónak tűnik elfogadni a szankciócsomagot, amelyhez egyhangú döntés szükséges.

Oroszország gazdasága és a szankciók hatása

A háború 27 hónapja tart, és bár a szankciók sújtották Oroszország gazdaságát, az nem roppant össze, ahogy sok nyugati szakértő várta. Oroszország új piacokat talált Keleten és Délben, és így sikerült eddig átvészelnie a szankciók hatását. Az orosz olajexport átirányítása Európából Kínába és Indiába például jelentős alkalmazkodást mutat. A G7 és az EU által bevezetett 60 dolláros ársapka ellenére Oroszország képes volt kijátszani ezt az intézkedést, és jelentős jövedelemhez jut az olajexportból, amit a háború finanszírozására használ.

Kína szerepe meghatározóvá vált az orosz gazdaság számára, különösen a hadiipar tekintetében. Az Egyesült Államok és az EU szankciói ellenére Oroszország továbbra is hozzájut a szankciós listán szereplő árukhoz, részben Kína segítségével. Az orosz hadiipar fejlesztésére szánt összegek jelentős része átkerült a háború kezdete óta, ami tovább erősíti az orosz gazdaságot. Az USA pénzügyminisztere, Janet Yellen a kritikus áruk oroszországi beáramlását próbálja megakadályozni, és egyre több bank zárkózik el az orosz import finanszírozásától, ami hosszú távon pénzügyi válságot okozhat Oroszországban.