A magyar kormány ismét egy konfliktusos EU-csúcs főszereplője lehet
Intézményi reform, a tagállami vétójogok gyengítése, az EU versenyképességének javítása és Ukrajna csatlakozása – többek között ezekről a témákról tanácskoznak majd a csütörtökön kezdődő kétnapos uniós csúcson.
A csúcstalálkozón az Európai Tanács elnöki posztjára António Costa, az EU fő diplomatájává Kaja Kallas, míg az Európai Bizottság élére Ursula von der Leyen második ciklusra való javasolása várható. A tárgyalások során az EU prioritásait és politikai céljait határozzák meg, beleértve az intézményi reformokat és a tagállami vétójogok esetleges gyengítését, amelyek különösen érzékeny témák a magyar kormány számára.
A kül- és biztonságpolitikai döntéseknél a gyorsabb ügymenet érdekében a minősített többségi szavazást szeretnék gyakrabban alkalmazni, ami Magyarország számára is komoly kihívást jelenthet.
A magyar kormány számára további konfliktusforrás lehet az EU által zárolt orosz vagyon felhasználása, amelyet egy Ukrajnának nyújtandó hitel fedezeteként használnának fel. Magyarország korábban tartózkodott a döntésnél, ami lehetővé teszi a kérdésben minősített többséggel történő döntést.
Az Európai Tanács a jogállamisági elvek védelmét is erősíteni kívánja, ami szintén ellentétes lehet a magyar kormány érdekeivel.
A magyar elnökség alatt az uniós versenyképesség javítása lesz a fő cél, amely már a belga ciklusban is kiemelt téma volt. A "Make Europe Great Again" szlogenjével a magyar EU-elnökség kritikát fogalmaz meg az EU jelenlegi állapotával kapcsolatban, és sajátos irányba kívánja terelni az uniót, a világszerte ismert Rubik-kockával utalva a magyar találékonyságra.
Ukrajna miatt is lehet feszültség
A csúcstalálkozó során Ukrajna csatlakozási szerződésének aláírásáról is tárgyalnak, amelyhez konszenzus szükséges, és Magyarország itt is vétózhat, amennyiben a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak megerősítését követeli. Azonban a belga elnökség igyekezett elősegíteni Ukrajna előrehaladását a csatlakozási folyamatban, még a magyar elnökség kezdete előtt megerősítve, hogy Kijev elegendő előrehaladást ért el a tárgyalási folyamat megkezdéséhez.
A Közel-Kelet válságával kapcsolatban az Európai Tanács a tűzszüneti javaslat végrehajtását, a nemzetközi jog és a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartását, valamint a fogvatartott túszok szabadon bocsátását szorgalmazza.
A találkozón a Tőkepiaci Unió előrehaladását is áttekintik, és hangsúlyozzák egy erős és szuverén Európa szükségességét, amely képes kielégíteni polgárainak törekvéseit, erősíteni versenyképességét, és az első klímasemleges kontinenssé válni.
Az Európai Unió találkozója döntő jelentőségű lesz az elkövetkező évek irányának meghatározásában, beleértve az európai integráció előmozdítását, a globális békefolyamatokat, valamint a belső reformokat és a versenyképesség növelését. A magyar elnökség alatt érdemi befolyásra kevés eszköz lesz Orbán Viktor miniszterelnök kezében, de a provokációra még mindig lehetősége nyílik.