Az ukrán haditengerészet új drónja, a Stalker 5.0
Az ukrán haditengerészet bemutatta a Stalker 5.0 nevű új, pilóta nélküli tengeri drónt, amely jelentősen növelheti a nyomást az orosz hadiflottára a Fekete-tengeren.
Az ukrán haderő honlapján közzétett információk szerint a Stalker 5.0 többfunkciós haditengerészeti drón 600 kilométeres hatótávolsággal rendelkezik, és képes akár 150 kilogramm robbanóanyag célba juttatására. Az 5 méter hosszú és 1,2 méter széles eszköz különlegessége, hogy apró logisztikai platformként is használható, így fegyvereket és ellátmányt is képes szállítani.
A drón meghajtásáról egy 60 lóerős benzinmotor gondoskodik, amely lehetővé teszi, hogy a jármű akár 75 km/h sebességet is elérjen. A kommunikációt a Starlink rendszere biztosítja, és egy ilyen eszköz ára körülbelül 60 ezer eurót tesz ki.
Az ukrán haditengerészet által Odesszában bemutatott Stalker 5.0 az eddigi sikeres tengeri drónok (USV) után jelent meg, amelyek már korábban is komoly veszteségeket okoztak az orosz hadihajóknak. Ezek a drónok hozzájárultak ahhoz, hogy az orosz fekete-tengeri hadiflotta jelentős veszteségeket szenvedjen, és csak néhány biztonságosnak tekintett terület maradjon a Krím környéki vizeken.
A tengeri drónok egyre nagyobb figyelmet kapnak a háború alatt, nemcsak támadó, hanem megfigyelő szerepkörben is. A Stalker 5.0 bemutatása után várható, hogy más országok haditengerészetei is fokozzák a hasonló technológiák fejlesztését. Eközben az ukrajnai konfliktus politikai dimenziója is folyamatosan változik. Az amerikai Institute for the Study of War elemzőház szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök továbbra sem érdekelt a békés rendezés előmozdításában, és ravasz trükköket vet be a nyugati hatalmak álláspontjának megtörésére. Putyin célja, hogy megtörje a Kijev mögött álló egységet, hogy elkezdjenek engedményeket tenni Moszkvának, ezzel pedig Ukrajna szuverenitási törekvéseit is aláássák.
Az ukrán erők sikeresen alkalmazták a Lancet drónt is, amely megsemmisített egy BTR-4E páncélozott szállító harcjárművet Hluboke faluban, ami az ukrán hadiipar egyik terméke. A BTR-4E-t 2009 óta állították hadrendbe, és a háború során már közel 100 darab semmisült meg. A harcjármű Hluboke falu északnyugati szélén található volt, amikor a drón támadást hajtott végre.
Az orosz erők két elavult BRDM-2 páncélozott felderítő járművet is bevetettek Ukrajnában, annak ellenére, hogy ezek a járművek nem felelnek meg a modern csataterek páncélzatának, tűzerejének és mozgékonyságának. Az ukrán FPV drónok könnyedén azonosították és megsemmisítették mindkét járművet. Az elavult járművek használatának oka nem világos, de ez hiányokra utalhat az orosz harci járművek frontvonalbeli állományában.
Az orosz gazdaság nehézségekkel küzd, kénytelen volt adókat emelni a megnövekedett kiadások és a rubel vásárlóerejének jelentős csökkenése miatt. Az infláció májusban elérte a 8,3%-ot, ezzel meghaladva a 4%-os célt a 11. egymást követő hónapban. A fogyasztói árak havi 0,7%-kal nőttek. A központi bank 16%-on tartotta az alapkamatot, és lehet, hogy júliusban emelni fogja, hogy megküzdjön az inflációval. A bank azt tervezi, hogy 2025-re eléri a 4%-os inflációs célt. Oroszország adóemeléseket tervez, beleértve a társasági adó 20%-ról 25%-ra emelését, hogy finanszírozza a háború miatti extra kiadásokat, és célja, hogy 2025-re további 29 milliárd dollár bevételhez jussanak.
A légvédelmi rendszerek hatékonyságát illetően újabb kérdőjelek merültek fel, miután egy videó került nyilvánosságra, amelyen egy ukrán drón egy orosz, hidegháborús fejlesztésű 9M37 Sztrela-10 légvédelmi rakétarendszer elleni hatástalanítási kísérletét dokumentálja. A felvétel azt mutatja, hogy a légvédelmi rendszer rakétája nem volt képes eltalálni a kisméretű célpontot, ami rávilágít arra, hogy a modern drónok és robotrepülőgépek jelentős kihívást jelentenek még a fejlett légvédelmi rendszerek számára is.
Az oroszok azonban rendhagyó módon kezdtek el vadászni az ukrán csodafegyverekre. A BMP-2M gyalogsági harcjárműveket, amelyeket eredetileg teljesen más célra szántak, a tengerpartra helyezték, és a rájuk szerelt 9M133 Kornet tankelhárító rakétákkal lövöldöznek a közel merészkedő drónokra. A videók alapján ez a megoldás meglepően hatékonynak bizonyul, és több ukrán drónt is sikerült így megsemmisíteni.
Az ukrán nemzetbiztonsági tanács vezetője, Olekszandr Litvinenko szerint, aki korábban a külügyi hírszerzést vezette, Putyin taktikai atomfegyver bevetését rendelheti el, ha az orosz hadsereg katasztrofális vereséget szenved Ukrajnában. Orosz tisztviselők, főként Dmitrij Medvegyev, gyakran fenyegetőztek azzal, hogy nukleáris fegyvereket vetnek be, de Litvinenko szerint nem valószínű, hogy Putyin ilyen eszközökhöz folyamodna, amíg Oroszország fölényben van a háborúban. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy egy katasztrofális vereség esetén ez sem zárható ki teljesen. Nukleáris fegyvert 1945 óta nem vetettek be háborús konfliktusban, és Litvinenko szerint Putyin semmiképp nem folyamodna a stratégiai nukleáris fegyverek bevetéséhez, mivel ez szinte biztosan egy harmadik világháborút váltana ki.
Ezzel párhuzamosan, a lengyelországi kémhálózat ügyében új fejlemények történtek. Tavaly decemberben 16 orosz, fehérorosz és ukrán állampolgárt állítottak bíróság elé kémkedés vádjával, akik közül többeket elítéltek. A vád szerint szabotázs- és kémcselekményeket készítettek elő Oroszország nevében, többek között katonai létesítmények és a létfontosságú lengyelországi infrastruktúra megfigyelését tervezték, valamint az Ukrajnának szánt segélyszállítmányok kisiklatását is. A Rzeczpospolita szerint azonban három elítélt, akik kisebb büntetéseket kaptak, még a börtönbe vonulás előtt eltűnt. A 16 éves Arthur M.-et a fiatalkorúak javítóintézetébe kellett volna vinni, de ott sem jelent meg. A fehérorosz Maria M. feltételes szabadlábra helyezés iránti kérelmet nyújtott be, de nem jelent meg a bírósági meghallgatáson, azóta sem tudják, hol tartózkodik. Az ukrán Jaroszlav B. eltűnt a szolgálatok radarjáról, pedig a bíróság már januárban felszólította a büntetése letöltésére, majd áprilisban és májusban emlékeztetőt küldtek neki. A bíróság a lapnak azt mondta, hogy mindhárom esetben folyamatban van az elítéltek elővezetése.
