A magánkamerák és a szomszédjogi viták Magyarországon

Magyarországon évente több száz birtokvédelmi ügy indul a jegyzőknél, melyek jelentős részében a magáncélú kamerarendszerek jogszerűtlen működése áll a középpontban.

A magyarországi jegyzőkhöz évente hatezer birtokvédelmi kérelem érkezik, melyek jelentős része a szomszédok által jogszerűtlenül működtetett magáncélú kamerarendszerekkel kapcsolatos. Egy ingatlan jogszerű megfigyelése csak a saját telekhatárig terjedhet, a szomszédok tevékenységének megfigyelése és rögzítése pedig jogszerűtlen személyes adatkezelésnek minősül. Kajó Cecília birtokvédelmi szakjogász szerint gyakran előfordul, hogy a kamerák rossz beállítása miatt kerülnek rögzítésre a szomszédok magánéleti tevékenységei, mint például a kertben való tartózkodás vagy a gyerekek játéka.

Az okosotthonok részeként telepített mozgásérzékelős kaputelefonok és akár egy okosfűnyíró kamerái is jogszerűtlen adatkezelést valósíthatnak meg. Emellett az álkamerák is problémát jelenthetnek, mivel azok puszta jelenlétükkel is befolyásolhatják az emberek mindennapi viselkedését, ami negatív hatásokkal járhat. Magyarországon a bírósági döntések többsége azonban a biztonságérzetet helyezi előtérbe, így az álkamerák gyakran maradhatnak.

Ha a kamerák rosszul vannak beállítva, a fizikai beállításokat kell megváltoztatni, vagy a rendszerben láthatatlanná kell tenni a kérdéses területeket. Azonban még ebben az esetben is előfordulhatnak tévedések, és a felvételeken látható lehet, hogy bizonyos területeket "kimaszkoltak".

A hozzáértők számára is nehéz lehet eldönteni, hogy milyen eszközök vannak felszerelve egy ingatlanra, és a jegyzői kérelembe nem várható el a pontos helyzetmeghatározás. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) közigazgatási eljárása szükséges az ilyen esetek kivizsgálásához, nem pedig a jegyzői birtokvédelmi eljárása. A NAIH eljárásához a jogsértés gyanúja elegendő, míg a jegyzői eljáráshoz konkrét bizonyítékok szükségesek.

A fedélzeti kamerák használata Magyarországon nem tiltott, de a jogszerű használatukhoz több törvényt és jogi szabályozást kell figyelembe venni, mint például az Infotörvényt, az adatvédelmi törvényt és a GDPR rendelkezéseit. Európában sem egységesek a fedélzeti kamera használatára vonatkozó szabályok, így utazás előtt érdemes tájékozódni az adott ország szabályairól. A fedélzeti kamera használatakor az adatkezelőnek jeleznie kell a megfigyelést, tájékoztatót kell készítenie, a felvételek megőrzési idejét az adatkezelés céljához kell igazítani, és szükség esetén másolatot kell biztosítani a felvételről.