A balkonkertészkedés veszélyei és felelőssége
Magyarországon a koronavírus járvány hatására egyre népszerűbb a balkonkertészkedés, azonban komoly felelősség terheli azokat, akik nem figyelnek oda kellőképpen. Ha az erkélyről leeső tárgyak, például cserép vagy virágosláda, kárt okoznak, a tulajdonos vagy bérlő jelentős felelősségre vonható.
A balkonok gyakran nem ideális alaprajzúak, és a nagy méretű növények akadályozhatják a mozgást vagy túlságosan kitölthetik a teret. Megyeri Szabolcs kertészmérnök szerint a növények méretbeli növekedése miatt ami kezdetben szellősnek tűnik, az hamarosan buja dzsungellé válhat. A korlátra erősíthető virágládák lehetnek megoldás, de ezeknél is kiemelten fontos a biztonság. Például egy erősebb vihar könnyen lesodorhatja őket, vagy a lecsorgó öntözővíz miatt konfliktus alakulhat ki az alatta lakóval.
Az Economx információi szerint minden évben történnek balesetek, amikor valami leesik az erkélyről, és jelentős anyagi kárt okoz a parkoló autókban. Az egyre szélsőségesebb időjárás miatt a virágládákba ültetett növények is könnyen lehullhatnak.
Az erkélyek teherbírása kulcsfontosságú kérdés, különösen a régi bérházak esetében, ahol előfordulhat, hogy az erkélyek teherbíró képességét alábecsülik. A nagy dézsás növények és a sok virágföld jelentős súlyt jelenthet, amit az erkélynek folyamatosan el kell bírnia. Ha kétségek merülnek fel az erkély teherbírásával kapcsolatban, érdemes szakértői véleményt kérni, vagy kevésbé súlyos növényekkel beérni. A biztonság érdekében a balkonláda helyezése a korlát belső részére ajánlott, és fontos a megfelelő rögzítés.
A Polgári Törvénykönyv három nagy csoportot különböztet meg az épületről lehulló tárgyak által okozott károk tekintetében. Az erkélyről lehulló növények és cserepek esetében is ugyanolyan felelősség terheli a tulajdonost, mint az épületről lehulló tárgyak esetében. Ha az épület valamely lehulló része okoz sérülést vagy anyagi kárt, akkor az épület tulajdonosa köteles helytállni ezekért a károkért. Társasház esetén a társasházközösség viseli a felelősséget, mivel az épület külső szerkezeti elemei, burkolata közös tulajdonba tartoznak. Ha harmadik személy is közrehatott a károkozásban, például egy felújítást végző vállalkozó nem szakszerűen járt el, akkor is a tulajdonos felel a károsulttal szemben, de követelheti a vállalkozótól a kár megtérítését.