A rezsivédelem paradoxona: miért maradnak magasak az átlag feletti fogyasztók díjai?
A magyar kormány nem tervezi a rezsicsökkentés korlátozásának feloldását, annak ellenére, hogy a piaci gázárak már közelítik a rezsicsökkentett árakat, és az MVM olcsón juthat hozzá az energiahordozókhoz. A rezsivédelmi alapba továbbra is jelentős összegeket pumpálnak, miközben a lakossági energiaárak csökkentésének politikai eszközként való felhasználása egyre kevésbé valószínű.
A kormányzat álláspontja szerint a rezsicsökkentés korlátozásának fenntartása az energiatudatosság ösztönzését szolgálja, és Lantos Csaba energiaügyi miniszter szerint a magasabb fogyasztású háztartások aránya jelentősen csökkent. Németh Szilárd rezsibiztos 2022 júliusában jelentette be az átlag feletti fogyasztókra vonatkozó drasztikus áremelést, amely a gáz esetében 7,5-szeres szorzót jelentett, míg az elektromos energia ára kevésbé nőtt meg.
Holoda Attila energiaszakértő szerint a kormány a költségvetési szorítás ellenére sem módosít a tarifákon, annak ellenére, hogy a piaci gázárak már egy éve jelentősen alacsonyabbak, mint a korábban meghatározott „lakossági piaci ár”. A gázpiaci árak az elmúlt időszakban 40 euró/megawattóra alatti szinteken mozogtak, ami köbméterre átváltva a rezsicsökkentett árhoz hasonló szintet jelent. Az elmúlt hetekben a gáz jegyzési ára még tovább csökkent, megawattóránként 31-34 eurós szintre, ami átváltva 110–120 forintos köbméterenkénti árnak felel meg, így a piaci gázár alig nagyobb, mint az úgynevezett rezsicsökkentett 102 forintos hazai ár, és töredéke a 767 forintos „lakossági piaci árnak”, amit a támogatott keret fölött fogyasztók fizetnek.
A rezsivédelmi alap kiadási oldalán jelentős „puffer” maradt, amely javította a 2023-as költségvetés egyenlegét, és a magasabb árral számlázott lakossági gáz hozzájárulhat a 2024-es költségvetés stabilizálásához. A csökkenő világpiaci és a változatlan magyarországi árak különbsége jót tesz a költségvetésnek. Tavaly például a tervezet 2580 milliárd forint helyett „csak” bő 2000 milliárd forintot költött el az állam az úgynevezett rezsivédelmi alapból, vagyis az olcsóbb gázon az állam nagyjából 500 milliárdot nyert a tervezettnél kevesebb kompenzációval. Idén tovább csökken ez a kiadás, az első negyedévben csak 461 milliárd ment el az úgynevezett rezsicsökkentésre, ami az előző évinek nagyjából kétharmada.
A rezsivédelmi alap forrásait többek között az energiaszektor befizetései, a bányajáradék, a légitársaságok hozzájárulása, a távközlési adó és a gyógyszergyártói adó bevételei adják. A rezsivédelmi alap fő funkciója a veszteségtérítés, amely az MVM Zrt. és más szolgáltatók számára biztosítja az energiahordozók bekerülési ára és a rezsicsökkentett lakossági díjak közötti különbözetet. A költségvetési támogatások és az osztalékelőlegek összefüggéseit azonban nem lehet egyértelműen követni, és a rezsialap működése nem teljesen átlátható.
A hazai gázkitermelés és az atomenergia olcsó termelési költségei mellett felmerül a kérdés, hogy miért szükséges a rezsivédelmi alapot továbbra is jelentős összegekkel támogatni. A rezsicsökkentés politikai termékként megmaradt, de a kormányzat nem látja szükségesnek, hogy a választások előtt beavatkozzon az árszabályozásba. A Századvég és a Nézőpont Intézet nem nyilatkozott a témában.
A KSH adatai szerint 2024 márciusában 161 forint volt az átlagos magyarországi köbméterenkénti gázár, ami jelentősen magasabb, mint a világpiaci ár. Az áprilisi árat még nem közölték, de a rezsicsökkentés 2022. augusztusi elengedése óta a belföldi átlagár nem volt 147 forint alatt, tehát valószínű, hogy a múlt havi magyarországi átlagos gázár is a világpiaci ár fölött volt.
