A brit védelmi miniszter szerint folytatni kell Ukrajna támogatását

A brit védelmi miniszter, Grant Shapps szerint az orosz erők előrenyomulása Harkiv környékén is azt jelzi, hogy Ukrajna katonai segélyezését nem szabad szüneteltetni. Hangsúlyozta, hogy Nagy-Britannia nem kíván konfrontációba kerülni Oroszországgal.

Grant Shapps a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában kifejtette, hogy ha több ország követte volna Nagy-Britannia példáját, Ukrajnának ma nagyobb védelmi kapacitása lenne. A brit védelmi tárca vezetője szerint az ország a háború kezdete óta körülbelül 12,5 milliárd font segélyben részesítette Ukrajnát.

A miniszter kitérő választ adott arra a kérdésre, hogy a brit fegyvereket Ukrajna használhatja-e Oroszország területén lévő célpontok ellen. Shapps szerint a brit fegyverszállítások célja, hogy Ukrajna megvédhesse magát, és a fegyvereket Ukrajna egész területén, beleértve a Krím területét is, lehet és kell használni.

Shapps a Harkiv körzetében elért orosz előrenyomulást azzal magyarázta, hogy a civilizált világ kis időre elfordította tekintetét Ukrajnáról. Példaként említette, hogy a washingtoni kongresszus hosszú ideig tartó belpolitikai okokból késlekedett az Ukrajnának szánt amerikai segélycsomag elfogadásával.

A brit védelmi miniszter kijelentette, hogy sem Izrael, sem Ukrajna nem tagja a NATO-nak, így nem terjed ki rájuk az atlanti szövetség védelmi garanciája. Ukrajna Oroszországgal áll háborúban, és Nagy-Britannia nem kíván közvetlen konfliktusba keveredni Oroszországgal.

David Cameron brit külügyminiszter is kizárta annak lehetőségét, hogy a NATO katonákat küldjön az ukrajnai hadszíntérre. Cameron a Sky News brit hírtelevíziónak adott nyilatkozatában veszélyes eszkalációt jelentene, ha NATO-katonák jelennének meg Ukrajna területén. Ugyanakkor kijelentette, hogy nincs szükség arra, hogy NATO-katonákat küldjenek Ukrajnába, és nem lenne helyénvaló, ha NATO-katonák orosz katonákat ölnének.

Ezzel szemben a NATO egyik legmagasabb rangú parancsnoka, Christopher Cavoli amerikai tábornok, az európai szövetségesek legfőbb parancsnoka (SACEUR) és az Egyesült Államok Európai Parancsnokságának vezetője kijelentette, hogy a szövetség most már a közvetlen konfliktusokra készül fel, nem pedig a határain túli válságkezelésre. A NATO hidegháború óta legnagyobb katonai gyakorlata, a Steadfast Defender 2024 jelenleg is zajlik Európában és a környező tengereken, amely a védelmi és elrettentési stratégia tesztelésére is szolgál.

Cavoli szerint a NATO-t korábban a határain kívüli válságkezelési feladatokra optimalizálták, de a helyzet megváltozott, amint azt Oroszország ukrajnai háborúja is mutatja. A tavalyi vilniusi NATO-csúcstalálkozón elfogadott új regionális védelmi tervek három fontos változást hoznak: az országok GDP-jének 2%-a, amelyet a hadseregre fordítanak, nem felső határ, hanem alsó határ; átruházzák az operatív döntéshozatali hatásköröket a SACEUR-nak; és megváltoztatják a parancsnoklási és ellenőrzési rendszereket, ahol a szövetség minden egyes parancsnokságának meghatározott földrajzi területeket kell megvédenie. Cavoli hangsúlyozta, hogy a modernizációs erőfeszítések a védelmi ipar fellendítését igénylik, a szövetségesek és az ipari partnerek közötti fokozott együttműködéssel.