Az Egyesült Államok újabb szankciókkal sújtja Oroszországot

Az Egyesült Államok fokozza a nyomást Oroszországra az ukrajnai háború miatt, újabb szankciókat vezetve be, amelyek célkeresztjében a kínai és egyéb országok cégei is megtalálhatók. Szakértők szerint Kína kész lehet hátrálni Oroszország mögül, ha a Nyugat megfelelő engedményeket tenne.

Az Egyesült Államok a múlt héten közel 200 oroszországi céget és magánszemélyt sújtott szankciókkal, amelyek célja a háborúban részt vevő orosz erőfeszítések megakadályozása és a már meglévő büntetőintézkedések kijátszásának megnehezítése. A szankciók kiterjednek azerbajdzsáni, belga, kínai, orosz, török, egyesült arab emírségekbeli és szlovákiai vállalatokra is, amelyeket az USA azzal vádol, hogy segítik Oroszországot kettős felhasználású technológiák és felszerelések beszerzésében.

Egy kínai vállalat, amely drónok gyártásához szükséges termékeket exportált Oroszországba, és több más ázsiai technológiai beszállító is a tiltólistára került. Az Egyesült Államok szerint Kína a háború kezdete óta az orosz védelmi ipar egyik vezető beszállítója lett, különösen a kritikus fontosságú alkatrészek terén.

Az amerikai vádak ellenére Peking azt állítja, hogy a kettős felhasználású termékek exportját a nemzetközi törvényeknek és rendeleteknek megfelelően, a szankciók megsértése nélkül végzi. Az Egyesült Államok azonban úgy véli, hogy a kínai cégek szándékosan kijátsszák a szabályozásokat és a szankciókat.

Oroszország és Kína közötti kereskedelmi kapcsolatok 2023-ban történelmi csúcsra emelkedtek, 240 milliárd dollárra, ami 26,3%-os növekedést jelent az előző évhez képest. A két ország szinte teljesen felhagyott az amerikai dollár használatával az elszámolásoknál, ami tovább segíti Oroszországot a hadseregének újjáépítésében.

A szankciók ellenére a Reuters szerint márciusban az ázsiai gazdaság Oroszországba irányuló exportja visszaesett, ami az első év/év alapú csökkenés 2022 közepe óta. A Washington és Peking közötti feszültségek tovább fokozódhatnak, mivel a két gazdasági hatalom között több kérdésben is ellentét alakult ki.

Az ukrajnai háború továbbra is súlyos áldozatokat követel, és a nemzetközi közösség elítélte Oroszország agresszióját. Az USA és szövetségesei nyomást gyakorolnak Oroszországra, de még nem világos, hogy a szankciók elegendőek lesznek-e a konfliktus megoldásához.

A Nyugatnak többet kell tennie az olyan feltörekvő hatalmakkal való kapcsolatépítésben, mint Kína és Oroszország, és meg kell találnia az együttműködés módját a közös kérdésekben. A nemzetközi közösségnek a konfliktusok hátterében álló sérelmek és bizonytalanságok kezelésére kell összpontosítania, valamint a bizalomépítés és a párbeszéd előmozdítására.

Kína jelenleg vezeti az Üzbegisztánnal folytatott kétoldalú kereskedelmi forgalmat, és az öt regionális közép-ázsiai állammal folytatott kereskedelmi forgalomban is megelőzi Oroszországot. Ha a Nyugat megfelelő ajánlatot tenne Pekingnek, Kína elnöke, Hszi Csin-ping, hamar elfordulhatna Putyintól. Azonban kérdéses, hogy mennyire lehetséges a kibékülés Washington és az Európai Unió részéről a kínaiakkal szemben.

A NATO, amelynek Magyarország is tagja, április negyedikén ünnepelte 75. évfordulóját, ami példátlan kor a modern katonai szövetségek történetében. A szövetség célja és értelme azonban nem teljesen világos a magyar kormányzat számára, amely ellentmondásos üzeneteket közvetít a NATO szerepéről és az ukrajnai háborúról. Az Egyesült Államokat egyre kevésbé érdekli Európa, és a republikánusok körében csökken a NATO iránti támogatottság, ami aggodalomra ad okot a szövetség jövőjével kapcsolatban. Donald Trump esetleges újraválasztása esetén felrúghatja vagy gyökeresen átformálhatja a szövetség jelenlegi kereteit, és visszavonhatja vagy új feltételekhez kötheti az európai tagok védelme iránti elkötelezettségét. Az amerikai belpolitika polarizációja a NATO-t is magával ránthatja, ami további bizonytalanságot jelenthet a nemzetközi biztonságpolitikában.