A Tisza Párt hatása a magyar pártrendszert és az EP-választásokat illetően

Néhány hét alatt jelentős változásokat hozott a magyar pártrendszerben a Tisza Párt megjelenése. Magyar Péter pártjának előretörése leginkább a Momentumot érintette hátrányosan, mivel az áprilisi közvélemény-kutatások szerint nem jutnának be az Európai Parlamentbe. A Fidesz támogatottsága is csökkent, de a várható mandátumainak száma nem változott, így továbbra is több mint a felére számíthatnak a képviselői helyeknek.

A politikai arénába való belépése óta minden párt támogatottsága csökkent Magyar Péter miatt[^24.hu]. A magyar pártrendszer korábban merevségéről volt ismert, hiszen a Jobbik, az LMP, a Momentum, a Mi Hazánk, és a Kétfarkú Kutya Párt sem tudott az első választásán mandátumot szerezni[^24.hu]. A kegyelmi botrány és Magyar Péter feltűnése azonban megváltoztatta ezt a helyzetet[^24.hu].

Az IDEA, a Medián, a Závecz Research, a Republikon, a Nézőpont és az Iránytű Intézet áprilisban publikált kutatásai eltérő időpontokban készültek, így a Magyar-jelenség hatását különböző időpillanatokban rögzítették[^24.hu]. Magyar Péter a közfigyelmet uraló időszakban többek között százezres nagygyűlést tartott, elindította a képviselőjelölt-állítási folyamatot, és bejelentette, hogy a Tisza Párt részt vesz a fővárosi önkormányzati választáson is[^24.hu].

A Fidesz támogatottsága a biztos pártválasztók körében áprilisban 41,3 százalékra süllyedt, ami EP-választáson a valaha volt legrosszabb eredményük lenne[^24.hu]. A Tisza Párt elsősorban az ellenzéki oldalon okozott változásokat, ahol a kutatások szerint 4,4 képviselői helyet szerezhetnek, míg a DK 4,1 helyet[^24.hu].

Hann Endre, a Medián ügyvezetője szerint a politikai élet és a közvélemény-kutató szakma is felbolydult[^24.hu]. A kutatások átlagolása talán közelebb visz a valósághoz, de ez csak remény[^24.hu].

A Tisza Párt megjelenése óta a Momentum sínylette meg a legnagyobb veszteséget, mivel az áprilisi mérések átlaga szerint nem jutnának be az EP-be[^24.hu]. A Fidesz támogatottsága csökkent, de a várható mandátumainak száma nem változott[^24.hu]. A többi párt, mint a Jobbik, az LMP, a Mindenki Magyarországa Néppárt és a Nép Párt, változatlanul alacsony támogatottságon maradtak[^24.hu].

Az év elején még úgy tűnt, hogy sok ellenzéki szavazat veszik el, de a helyzet megváltozott a Tisza Párt és a DK-centrikus baloldali lista megjelenésével[^24.hu]. A népszerűségi listák szerint már csak a szavazatok 13,6 százaléka nem ér majd képviselői helyet[^24.hu]. Az eredmények mégis bizonytalanok, hiszen a kutatások hibahatára és az adatok átlagolása torzíthatja a képet[^24.hu].

A Publicus Intézet felmérése szerint, ha most vasárnap lennének a parlamenti választások, a Fidesz–KDNP 42 százalékot érne el a biztos szavazó pártválasztók körében, míg a Tisza Párt 20 százalékon állna, a Demokratikus Koalíció pedig 18 százalékot kapna. A többi párt az öt százalékos bejutási küszöb alatt maradna, így például az MSZP és a Mi Hazánk Mozgalom 4-4, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt és a Momentum 3-3, a Jobbik, az LMP és a Párbeszéd pedig 1 százalékot érne el. A felmérés szerint a válaszadók 65 százaléka nem, vagy inkább nem elégedett azzal, ahogy az országban mennek a dolgok, még a kormánypárti szavazók 19 százaléka is ezt fejezte ki. Az ellenzékiek között és a Tisza Párt hívei körében ez az arány 97, illetve 95 százalékos. A Publicus igazgatója, Pulai András szerint a kisebb pártok, mint a Második Reformkor Párt, a Nép Pártja vagy a Mindenki Magyarországa Mozgalma gyakorlatilag eltűntek a palettáról. A kutatás szerint a biztos szavazók 18 százaléka nem tudta megmondani, kire adná le a voksát, és ha ezen a héten kéne szavazni, kifejezetten magas lenne a részvétel: 85 százalék biztosan, míg 6 százalék valószínűleg elmenne szavazni.