Az EU-n belül Magyarországon az egyik legrosszabb a sajtószabadság helyzete
A Riporterek Határok Nélkül által közzétett sajtószabadság index szerint Magyarország helyzete javult az előző évhez képest, de az uniós tagállamok többségétől még mindig elmarad. Az indexet, amely 180 országot rangsorol, idén 22. alkalommal publikálták a sajtószabadság világnapján.
A Riporterek Határok Nélkül (RSF) minden év május 3-án, a sajtószabadság világnapján teszi közzé a sajtószabadság indexét, amely öt különböző mutató alapján értékeli az országokat. Ezek között szerepel a politikai, gazdasági, szociokulturális kontextus, a jogi keretrendszer és a biztonság is. A 2024-es jelentés szerint a politikai mutatóban tapasztalható a legnagyobb visszaesés globális szinten, átlagban 7,6 pontot esett.
A skandináv országok vezetik az idei rangsort, míg a lista végén Afganisztán, Szíria és Eritrea helyezkedik el. Magyarország 62,98 pontot kapott, ami öt helyet javítva a 67. helyre volt elegendő. Ez minimális javulást jelent az előző évhez képest.
Az RSF jelentése szerint Magyarország helyezésének javulása más országok, például Bosznia és Koszovó visszaesésének köszönhető. A jelentés kiemeli, hogy Magyarországon a sajtószabadság helyzete stagnál. A biztonság kategóriában viszonylag magas pontszámot értünk el, míg a politikai kategóriában alacsony pontszámot kaptunk.
Az EU tagállamai közül Magyarország a harmadik legrosszabb eredményt érte el, csak Máltát és Görögországot előzve meg. A szomszédos országok átlagosan jobb eredményt értek el, és Magyarországot már Bulgária is megelőzi. A Visegrádi Négyek átlagos pontszáma tíz ponttal magasabb, mint Magyarországé.
A magyar sajtószabadság kapcsán a jelentés a szuverenitásvédelmi törvényt említi, amely a független média elleni támadásokat teszi lehetővé. Az RSF szerint azonban a független média megtanult túlélni és gazdaságilag megerősödni. A hazánkról készült országjelentésben az RSF megjegyzi, Orbán Viktor valódi médiabirodalmat épített ki, amely a Fidesz utasításainak van alárendelve, a független médiumok pedig bár jelentős piaci pozíciókkal rendelkeznek, politikai, gazdasági és szabályozói nyomásnak vannak kitéve.
A jelentés szerint a médiapiac a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) belül koncentrálódik, amely a közmédiához hasonlóan a kormányt szolgálja. Azonban a független média is erős pozíciókat tart fenn, ezek közé sorolják az RTL Klubot, a Partizánt, a Népszavát, a HVG-t, valamint a 24.hu-t, a 444.hu-t és a Telexet.
A dokumentum szerint a politikai és gazdasági manővereknek, valamint a Fideszhez szorosan kötődő oligarchák felvásárlásainak köszönhetően a kormánypárt jelenleg az ország médiájának 80 százalékát ellenőrzi. A Szuverenitásvédelmi Hivatal kapcsán úgy fogalmaznak, megvan a kockázata, hogy a média adminisztratív zaklatásának, a lejárató kampányoknak és az újságírói források titkosságának gyengítésének eszközévé válik majd.
A Civil Liberties Union jelentése szerint a sajtószabadság számos uniós országban veszélyben van, és a magyar helyzetet is aggasztónak találja. Az Európai Parlament idén márciusban fogadta el az Európai Médiaszabadság-törvényt, amely többek között a szerkesztői döntésekbe való beavatkozást tiltja meg.
A jelentés egyik fejezetében, amelynek címe "Európai Unió versus orbanizáció", részletesen tárgyalják, hogy az Európai Unió elfogadta az első médiaszabadságról szóló törvényt, de több politikus, köztük Orbán Viktor, akit "Magyarország Kreml-barát miniszterelnökeként" említenek, és Robert Fico szlovák miniszterelnök, még mindig megpróbálja csökkenteni a független újságírás mozgásterét.
Szabó Krisztián – Szopkó Zita
