Kína: Az ugrókötelezés és a jövő generációi
Kínában az ugrókötelezés az elmúlt évtizedben hihetetlen népszerűségre tett szert, és mára már az oktatási rendszer szerves részévé vált. A sportág népszerűségét jól mutatja Cen Hsziao-lin példája, aki már tizenkét évesen világrekordot állított fel, és később további rekordokat is megdöntött ugrókötelezésben.
Cen az iskolai testnevelés órákon kezdett el ugrókötelezni, és tanára, Lai Hszüan-csi, aki az első diplomás testnevelő tanár volt az iskolában, bátorítására csatlakozott az iskolai csapathoz. Lai az ugrókötelezést részben azért részesítette előnyben, mert a szűkös büdzsé miatt nem engedhette meg magának, hogy drágább sportszereket vásároljon.
Az ugrókötelezés azonban nem csupán egy sportág Kínában, hanem az oktatási rendszer fontos részévé vált. 2014-ben az állam támogatásával kötelező méréseket és vizsgákat vezettek be az iskolákban, és az ugrókötél ma már a középiskolai felvételi vizsgák, a csongkaó része is. Az első osztályosoknak már minimum 87 sikeres ugrást kell teljesíteniük a jó minősítéshez, míg a kiváló minősítéshez a fiúknak 99, a lányoknak 103 átugrást kell végrehajtaniuk.
A középiskolai felvételi vizsgán akár 30 pontot is szerezhetnek a diákok az ugrókötelezésben elért eredményeikkel, ami döntő lehet a továbbtanulás szempontjából. Egy-egy ponton múlhat, hogy melyik iskolába kerül a gyerek, ami későbbi egyetemi felvételüket is befolyásolhatja.
A szülők ezért minden lehetséges módon igyekeznek segíteni gyermeküknek a felvételihez szükséges pontok megszerzésében. Sokan magánedzőket fogadnak, és az ugrókötél-iskolák is egyre elterjedtebbek. Az applikációk révén a gyerekek online is összemérhetik az eredményeiket, ami tovább fokozza a versengést.
Az ugrókötelezés népszerűségével együtt azonban az intézményesített lehúzások is megjelentek. Például több iskolában előírták, hogy a szülők speciális márkájú ugrókötelet vásároljanak a felvételihez, amelyek jelentősen drágábbak a hagyományos köteleknél.
A Wall Street Journal az amerikai oktatási rendszerhez hasonlította az ugrókötél-jelenséget, mint egyfajta fegyverkezési versenyt. Kína 2021-ben új irányelveket dolgozott ki a magánoktatási biznisz szabályozására, de sokan úgy vélik, hogy ez csak növelte a gazdag és szegény családok közötti különbségeket.
A Stanford Egyetem tanulmánya szerint egy átlagos kínai háztartás éves bevételének 17 százalékát költi oktatásra, ami az országot a világon az első helyre helyezi ebben a tekintetben. Az alacsonyabb jövedelmű családok esetében ez az arány még magasabb, 57 százalékot ér el, míg a gazdagabbak csak 11 százalékot fordítanak erre a célra.
